– Feloldódhat a június óta tartó belpolitikai válság: Emmanuel Macron megkezdte az egyeztetést a pártelnökökkel egy új kormányfő személyéről. Az események véletlen egybeesése vagy a rossz elnöki teljesítmény az oka annak, hogy Franciaországnak ilyen hosszú ideje csak „ügyvezető” kormánya van?
– Valóban elég különleges a helyzet: ha megnézzük az alsóház szerkezetét, látható, hogy nem két fő politikai erő, hanem három blokk működik. Egyik blokknak sem sikerülhet egyedül többséget alkotnia. A nemzetgyűlésben 577 képviselői hely van, egy stabil kormányzáshoz 289 mandátum szükséges. Ez sem a baloldali, sem a köztársasági elnök alá tartozó blokknak, sem Marine Le Pen mozgalmának nincs meg. Amit a következő napokban próbálnak létrehozni, az valamilyen többség megalkotása a baloldali blokk segítségével.
– Elmondhatjuk, hogy ismét sínre kerül ez a „kizökkent” európai hatalom?
– Elég pesszimista vagyok: szerintem ez a válság folytatódik. Sőt attól is lehet tartani, hogy újabb előre hozott választás lesz. Ez kétféleképpen történhet meg: ha sikerülne a baloldalnak és a Nemzeti Tömörülésnek együttműködnie egy bizalmatlansági szavazás keretében, akkor új választásokat lehet kiírni. A másik verzió, hogy Emmanuel Macron 2025-ben feloszlatja a parlamentet, hiszen nyilvánvaló, hogy nem lehet ezt a helyzetet fenntartani.
– Ki irányítja Franciaországot ebben a válsághelyzetben?
Yann Caspar, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója (Forrás: MCC)– Mivel ez egy félprezidenciális rendszer, a köztársasági elnöknek nagyobb hatalom van a kezében, s ahhoz is vannak jogi eszközei, hogy ne hulljon szét az egész politikai berendezkedés. Intézményi szinten tehát meg lehet oldani, de politikailag ezt nehéz sokáig vállalni. Macronnak, aki 2027-ig van hivatalban, ez a második ciklusa, nem indulhat újra az elnöki posztért. Ám több hónapon át nem lehet így kormányozni. A helyzet ráadásul elég különleges: még a jövő évi költségvetés sincs megszavazva.
– A költségvetés elfogadásához viszont stabil kormányzat kéne. Patthelyzet alakult ki?
– Ez nemcsak politikai, de rezsimválság is, mert a mostani intézményrendszer már nem képes ezeket az ellentéteket feldolgozni. Ez a három blokk jól mutatja, hogy sok kérdésben mennyire megosztott ma a francia társadalom. Nem kizárt, hogy akár az utcákon is nő majd a feszültség, s hogy egy nem túl stabil időszak kezdődik.
Kapcsolódó tartalom
– Az új kabinetben milyen szerepet játszhat az Engedetlen Franciaországot vezető Jean-Luc Mélenchon vagy az Új Népfront-jelölt, Lucie Castets?
– Egyértelműen Mélenchon a legradikálisabb a baloldali blokkon belül. Személyisége és stílusa erőteljes megosztottsághoz vezet. Éppen ezeket az ellentéteket próbálja kihasználni Macron, hogy magával húzza a baloldali blokknak azt a részét, amely hajlandó lenne együttműködni a centrista, macronista erőkkel. A szocialista párt és a zöldek esetében esélye lehet egy ilyen kísérletnek. Lucie Castets-t néhány hete senki nem ismerte még. A baloldali blokk jónak tartotta, hogy kihúz egy olyan szereplőt a kalapból, aki tud konszenzust teremteni. Csakhogy nem ez történt, hiszen kiderült, hogy ami az adórendszert vagy a szociális segélyeket illeti Castets nagyon erőteljesen baloldali-szocialista nézeteket vall. Viszont ez a szocialista tendencia, bár létezik a francia társadalomban, csak 20-25 százalékos támogatottsággal bír.
🔴 EN DIRECT
Arrivés à l’Elysée, Lucie Castets et le NFP assurent proposer «une solution de stabilité»Lire : https://t.co/HEbFBuZx4k pic.twitter.com/MYYKF4l3bk
— Libération (@libe) August 23, 2024
– Mégis közülük választana Macron új kormányfőt?
– Fenntarthatóbb megoldásnak tűnik, hogy a középjobboldal részéről vagy a középbaloldal soraiból találnak egy olyan szereplőt, aki a „puha” baloldalt és a „puha” jobboldalt képes maga után húzni. Lényegében azokról az erőkről, amelyek 2017 óta kormányozzák Franciaországot, tudjuk, hogy középjobbhoz és a középbalhoz tartoznak; egy olyan identitás képviselői, hogy „egy hétig jobb-, egy hétig baloldali vagyok”.
– A Nemzeti Tömörülés (RN) alelnöke, Edwige Diaz szerint valamiképpen el kéne jutni a nemzetgyűlés újabb feloszlatásáig. Mi lehet a szerepe a választásokat kis híján megnyerő konzervatív pártnak ebben a helyzetben?
– Az RN a legegységesebb blokk a francia politikai palettán: 140 parlamenti helyet foglalnak el, és több mint 12 millióan szavaztak rájuk; erős vezetőjük van és hűséges szavazótáboruk. Jól behatárolható, hogy a voksolóik milyen társadalmi rétegekből jönnek, s mivel egyre rosszabb a gazdasági-szociális, illetve a migrációs helyzet, azt gondolom, hogy ez a tábor csak nőni tud. A jelenlegi francia társadalmi dinamika ugyanis egyértelmű. Természetesen a Nemzeti Tömörülésnek muszáj azt kommunikálnia, hogy ezt a helyzetet nem lehet fenntartani, illetve hogy „majd egy év múlva”, hiszen akkor lehet újra feloszlatni a parlamentet. A Marine Le Pen vezette párt szép lassan kivárja a sorát. Ezt csinálja Le Pen évek óta, és évről évre nő a támogatottságuk. Ez az egyetlen párt, amely nem volt hatalmon az utóbbi évtizedekben Franciaországban. Türelmesen cselekednek, kizárják a radikális elemeket, a szél tehát egyértelműen Marine Le Pen irányába fúj. A centrista és a baloldali blokk, amely az 1970-es évek óta vezeti Franciaországot, közben egyre kisebb támogatottságot élvez.
ALERTE ! La dette publique de la France vient de franchir le seuil de 3.200 milliards € !
🔴 C’est 940 mds de plus que son montant au 3T 2017 (2.261 mds €, source Insee)
🔴 Dette/habitant = 46.666 €
🔴 Déjà 34 mds payés au titre des intérêts en 2024#Dette #déficit pic.twitter.com/2fAy3j9onR
— Horloge Dette Publique (@HorlogeDette) August 13, 2024
– Mindeközben brutális méretű a költségvetési hiány, 3100 milliárd euróra rúg az államadósság, a befektetők jobb esetben kivárnak – megismétlődhet vajon a 2010-es görög válság, ezúttal francia kiadásban?
– Valóban elég kritikus a helyzet. Amikor a francia költségvetésről beszélünk, egy hatalmas hiányról van szó – s ezt nem én mondom, hanem az Európai Bizottság. Brüsszelben már jelezték a párizsi vezetőknek, hogy rendbe kell tenni a költségvetést, és megszorításokat kéne bevezetni. A mostani kormányfő, Gabriel Attal azt javasolta, hogy fagyasszák be a kiadásokat jövő évre. Ezért nem tudom elképzelni, hogy egy hagyományos baloldali blokknak bármilyen erős szerepe lehetne a következő kormányban. A programjuk ugyanis a kiadások növeléséből áll, s ezt nem lehet összeegyeztetni a pillanatnyi költségvetési helyzettel. Nem azt mondanám, hogy Görögország lesz Franciaországból, de arrafelé haladunk: vannak erre utaló jelek.
«La France est en train de s’effondrer», entre récession et crise politique dramatiques https://t.co/vP4W8GmPfs
Voici ma nouvelle chronique pour https://t.co/lx1MdH1qXL :#France #recession #crise #retraites
— Marc Touati (@MarcTouati) July 28, 2024
– Milyen jelekre gondol?
– Amikor a befektetők már nem látják úgy, hogy Franciaország egy jó hely lenne a cégek számára, és nem szeretnék tovább finanszírozni az államadósságot, amikor az Európai Bizottság egyre nagyobb szerepet tölt be a francia nemzeti költségvetés kialakításában – ezek mind olyan jelek, amelyeket már láttunk több mint tíz éve Portugáliában, Görögországban és más tagállamokban is.
– Valószínűleg ezért is igyekszik Macron az új kormány megalakításával.
– Nem csak az jelent problémát, hogy nem stabil a francia belpolitikai helyzet. Franciaország nemzetközi szerepe, mozgástere is csökken, és ez talán a legproblémásabb. Hiszen politikai viták, válságok akadnak mindenhol, s ezeket a franciáknak meg kell oldania. Ám kérdésessé vált, hogy külföldön ez milyen képet ad az országról, egy olyan nemzetközi környezetben, amit az orosz–ukrán háború, Izrael és a Hamász konfliktusa, valamint az amerikai választás határoz meg.
– Úgy érti, Párizs kieshet abból szerepből, hogy e színtereken Európa egyik vezető hatalmaként lépjen fel?
– Sajnos nem látok arra esélyt, hogy Franciaország bármilyen fontos szerepet be tudjon tölteni ezekben a folyamatokban.
Kiemelt kép forrása: Carl Court/Getty Images