Azt írták, a lehullott csapadék mennyiségében nagy területi különbségek voltak: a leggyakrabban Budapest tágabb térségében esett. A Dunántúl északi, északkeleti tájain valamint az Északi-középhegység nyugati felén nagy területen 20-60 milliméter közötti mennyiség esett, az Alföldön és a Dunántúlon is többfelé mértek 5-15 millimétert, de az Alföld északkeleti és déli tájai szinte teljesen szárazon maradtak.
A talaj felszín közeli része az elmúlt egy hét záporai által akár többször is érintett területeken alaposan átnedvesedett, és akár a középső talajrétegbe is jutott a nedvességből, a fél méternél mélyebb talajréteg azonban országszerte kritikusan száraz. Súlyos vagy nagyfokú aszály az ország területének mintegy 60 százalékán tapasztalható.
A hőmérséklet az elmúlt napokban is 3-6 Celsius-fokkal magasabb volt az ilyenkor szokásosnál, a hét első felében a Dunántúl északi és nyugati tájain 30 fok alatti csúcsértékeket mértek, míg máshol jellemzően 32-37 fokig melegedett a levegő.
A vegetáció körülbelül három héttel előrébb jár a fejlődésben a szokásosnál, amihez a szántóföldi kultúráknál még az aszály is hozzátesz a kényszerérés miatt. A napraforgó- és a kukoricaállományok a növényszáradás fázisában járnak. Hozzátették: lassan időszerűvé válik az őszi káposztarepce vetése is, amihez a talaj nedvességviszonyai csak az északi országrészben kielégítőek, az Alföld jelentős részén azonban igen száraz, poros a vetés által érintett talajréteg.
Az előrejelzés szerint a következő napokban napos, száraz, meleg idő lesz, a hét végéig csapadékra egyáltalán nincs esély, a talajok tovább száradnak, az aszály területi kiterjedése és mértéke pedig nőni fog.