A teljes interjút itt hallgathatja vissza:
/
Biden elnök az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának megreformálására jelentett be tervet. Ön szerint az amerikaiaknak komolyan kell venniük ezt a javaslatot?
– Ez elsősorban politikai lépés. Egy üzenetértékű javaslat az őszi választásokra, ami a Legfelsőbb Bíróságot a választási kampány középpontjába taszítja. A múltban egyébként általában a republikánusok számára járt haszonnal az, ha a bíróság témaként a választási harcban napirendre került. Most Biden és a demokraták, valamint Kamala Harris elnökjelölt úgy gondolják, hogy ők fordítják a maguk javára. Nagyon kevés részlet derült ki eddig például arról, miként gondolják a bírói mandátum időkorlátját, vagy hogy mit jelent a kötelező etikai kódex. Nem világos, hogy milyen problémára keresi a választ, hiszen a legfelsőbb bíróságba vetett közbizalom ugyan némileg csökkent, de jóval magasabb, mint mondjuk a Kongresszusba, azaz törvényhozásba, az elnöki intézményekbe vagy a médiába vetett bizalom. Ráadásul a bizalomcsökkenés főként a baloldalhoz, a demokraták tevékenységéhez köthető, akik a legfelsőbb bíróság tevékenységét kritizálják.
Óriási a szakadék az amerikai legfelsőbb bíróság megítélésében a pártok táborai között.
Ilya Shapiro (forrás: Manhattan Institute)A megbízatás időtartamának korlátozása általában véve népszerű gondolat, de az ördög a részletekben rejlik. Kérdés, hogy a bírák mandátumának 18 évre szűkítése egy kiskapu-e, azt jelentené, hogy a 18 évnél régebb óta szolgáló bíráknak azonnal távozniuk kellene. Ez jelenleg egyet jelentene a testület konzervatív bíráival.
A javaslat szerint az elnök szélesebb jogot kapna kinevezésre is.
– Ha nulláról kellene felépíteni a rendszert, és tiszta lappal kezdenénk kidolgozni, akkor lenne értelme ennek a 18 éves korlátnak. Csakhogy nem nulláról indulunk. Mi van akkor, ha az elnök kétévenkénti javaslatát a szenátus nem hagyja jóvá? Akkor korlátozzák a törvényhozás hatalmát? Vagy a szenátus kivár egy következő elnököt, és feltorlódik az új tagok kinevezése? Szóval nem értem, a javaslat mire jelentene megoldást.
A demokratáknak nem tetszett a bíróság néhány döntése, de azokat politikai okból megtámadni, megkérdőjelezni már önmagában csökkenti a testület legitimitását.
Itt említhetjük Joe Biden javaslatának másik elemét, az etikai kódexet. Remekül hangzik, hiszen ki ne akarna bírói etikát? Mind azt akarjuk, hogy a bírák függetlenek legyenek. Csakhogy nem merült fel gyanú a munkájukkal kapcsolatban. A testület idén egyhangúlag elfogadott egy kötelező új etikai kódexet, benne a személyes adatok nyilvánosságára vonatkozó előírást is.
Van egy harmadik eleme is, ami alkotmánymódosítást is szükségessé tenne. Megsemmisítené a legfelsőbb bíróság egy idei döntését, ami az amerikai elnökök büntethetőségének korlátozottságáról szól. A múltban is volt már olyan, hogy szervezetek, politikusok alkotmánymódosítást javasoltak, az eredményességet illetően minden reális remény nélkül. Viszont, ha az alkotmány módosításához meglenne a szükséges kétpárti egyetértés – vagyis a Kongresszus mindkét házában kétharmados többség, valamint az összes állam háromnegyedének hozzájárulása – akkor alkotmánybíróság elleni politikai alapú kifogás sem létezne.
Kapcsolódó tartalom
Az elnöki büntetlenségről szóló legfelsőbb bírósági döntés pedig Donald Trump büntetőügye kapcsán született.
– Igen, leginkább Donald Trumphoz kötik ezt az ügyet, hiszen az alkotmány módosítására vonatkozó javaslat Biden részéről eleve kudarcra ítélt. Tényleg ez a leginkább politikai alapú javaslata. Néhány szenátor viszont felvetett egy alkotmányellenes törvényjavaslatot, ugyanis jogszabállyal írnák felül a legfelsőbb bíróság amerikai alaptörvényre vonatkozó döntését az elnökök büntetlenségét illetően. Meglehetősen őrült törvényjavaslatról van szó, amely része a politikai üzengetésnek.
Milyen a viszonya a politikai szereplőknek és a legfelsőbb bíróságnak? Biden elnök ugyanis kemény szavakkal illette a bíróságot.
– A legfelsőbb bíróság az ügyek több mint felében egyhangú határozatot hoz. Az elmúlt ülésszakban 22 megosztott döntés született, de ezeknek a fele nem a bírák politikai értékrendje miatt volt megosztott. Csupán tizenegy határozat volt a 60 eléjük került ügyből, amiben a republikánus és demokrata kinevezett bírák között húzódott a véleménykülönbség. Szóval még csak nem is az a helyzet, hogy a bírói testület reménytelenül pártos lenne. Ráadásul a legtöbbet vitatott döntéseik, mint az egyetemi felvételik esetében a faji származás, mint mérlegelési szempont, vagy a diákhitelek elengedésének kérdése, illetve az a tavalyi ügy, amiben egy internetes oldalakat tervező vállalkozó megtámadta az őt ért szankciót, amiért visszautasított egy megbízást egy homoszexuális esküvőre. Ezekben az ügyekben a bíróság ítélete széles társadalmi támogatottságot élvezett. Vagyis,
amikor Joe Biden abnormálisnak mondta a határozatokat, akkor egyben az amerikai emberek többségét nevezte abnormálisnak. Szóval ez egy politikai játszma.
A demokrata választói bázisnak van baja a legfelsőbb bírósággal már régóta, több ügy miatt. Most viszont, hogy Joe Biden kiszállt az elnökválasztási versenyből, azt hiszem, próbálja kielégíteni a demokraták politikai igényeit, és a választóikat így is lelkesíteni. Központi része tehát a demokrata kampánynak. Azt pedig meglátjuk, hogy a kampány még milyen fordulatokat vesz.
Most jön a demokrata elnökjelölő kongresszus – kérdés, vajon lesznek-e tüntetések, zavargások.
Van ok aggodalomra választási integritással kapcsolatban?
– Nos igen, rémálomszerű forgatókönyv lenne, ha ilyen viták lennének egy sokak számára keserű és megosztó választáson, ha az a legfelsőbb bíróság döntésével dőlne el. Ahogy egyébként 2000-ben a George Bush és Al Gore közötti választáskor is történt. Annyi a különbség, hogy ma teljesen más, veszélyesebb politikai időket élünk. Sokan elfelejtik, hogy nemrégiben volt egy merénylet (Donald Trump ellen – a szerk.), és a választásra vonatkozó rémálom-forgatókönyv megvalósulása válságba taszíthatja Amerikát.
Kiemelt kép: Joe Biden amerikai elnök (b) és Kamala Harris alelnök köszönti a résztvevőket a Maryland állambeli Largóban tartott rendezvényen 2024. augusztus 15-én. (Fotó: MTI/AP/Stephanie Scarbrough)