A dokumentum szerint „a lehető legjobb körülményeket kell megteremteni egy második békecsúcshoz, amelyen a felek mindegyike, ideértve Oroszországot és a releváns globális szereplőket is, részt vesznek”.
Tajani és Cassis felszólították az érintett nemzetközi szereplőket, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést egy közös tárgyalási alap megteremtéséhez.
Mindennek a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányában rögzített területi épség és szuverenitás elvének tiszteletben tartásával kell megvalósulnia.
Hangsúlyozták egyben, hogy a békét csakis az érintett szereplők mindegyikének bevonásával, illetve párbeszéddel lehet elérni. Oroszország egyebek között az ukrán államterület több mint ötödének elcsatolását, valamint Ukrajna semlegességének kinyilvánítását követeli, amivel Kijev lemondana 2019-ben az alkotmányában is rögzített NATO-csatlakozási törekvéseiről is.
Júniusban Oroszország távollétében, de mintegy száz állam és szervezet részvételével tartották meg az első ukrajnai békecsúcsot a svájci Bürgenstockban.
Moszkva képtelenségnek nevezte akkor, hogy nélküle rendezték a tanácskozást. Mindemellett kizárta részvételét egy újabb békecsúcson is, a moszkvai külügyminisztérium szerint azért, mert azon is csak a kijevi vezetés elképzeléseit vitatnák meg.
Kiemelt kép: Antonio Tajani olasz és Ignazio Cassis svájci külügyminiszter a svájci Locarnóban (Fotó: EPA/Jean-Christophe Bott)