A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni: 

„Számomra az egyik legszimpatikusabb sportoló Milák Kristóf: az ő visszafogottsága, teljesítményre való összpontosítása, a mérhetetlen akarata. Tudom, hogy sokan támadták, mert ebben a mediatizált világban állandóan beszélni kell, mindig „megnyilatkozni”, állandóan odatenni magát a közvélemény elé, és nekem ez a visszafogottság nagyon szimpatikus volt, úgyhogy én neki nagyon szurkoltam, és be is jött” – mondta el Siklósi Beatrix.

Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője egyetértett vele.

„Két dolog miatt marad szerintem örökre emlékezetes ez a 2024-es párizsi olimpia; az egyik, hogy életemben először személyesen is ott lehettem az olimpián, és amit álmomban nem gondoltam volna, hogy több magyar olimpiai aranyérem megszületésénél is ott lehettem, többek között Milák Kristóf győzelménél, meg Kós Hubert győzelemnél, meg a férfi párbajtőrcsapat győzelménél” – árulta el.

Hozzátette, hogy a másik ok, amiért különleges volt ez az olimpia, az a Nemzeti Sportrádió nyári indulása volt.

„Ezzel olyan teljes lett a közmédia portfóliója, hogy televízióban, rádióban, újságban, interneten, mindenhol a legmagasabb színvonalon, a legnagyobb terjedelemben sikerült kiszolgálni a magyar szurkolókat, ez már az Európa-bajnoksággal elkezdődött, de tulajdonképpen az olimpián csúcsosodott ki” – mondta.

Természetesen más a helyszínen szurkolni, és más otthonról izgulni a sporteseményeken.

„Talán bizonyos szempontból még jobb helyzetben is van az, aki távkapcsolóval a kezében meg rádióval a fülén követi az olimpiát” – mondta el véleményét a főszerkesztő.

Mint fogalmazott, Párizsban – szemben a kollégák elmondása alapján néhány korábbi olimpiával – nem is volt ez annyira fontos szempont, hogy a szurkolók meg az újságírók elérjenek egyik helyről a másikra. Olyan nagyok voltak a távolságok időben, olyan sokáig tartott eljutni egyik verseny helyszínről a másikra, hogy naponta kettő, legfeljebb három versenyhelyszínt lehetett útba ejteni.

„Tehát egyrészt nyilván semmi mással össze nem hasonlítható a helyszínen átélni egy győzelmet, másrészt pedig, akik a közmédiát követve figyelték az olimpiát, ők tulajdonképpen bizonyos szempontból még többet is kaptak, mint a helyszínen” – mondta.

Az olimpia azonban messze nem csak a sportról szólt. Elég csak Hámori Luca bokszmérkőzésére gondolni az algériai versenyző ellen.

„Mi azt gondoltuk, hogy Luca kimegy a ringbe és mindenki őt fogja támogatni. Ehelyett azonban egy olyan ellenséges közegbe érkeztünk, ami elképesztően nyomasztó volt, és nem is kívánom vissza magunknak” – így nyilatkozott a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke a Hámori Luca-Imane Helif mérkőzés után.

Gyulai Zsolt elmondta, hogy

a nemzetközi sajtó is a férfi gyanús algériai bokszoló mellé állt, ezzel új fejezetet is kezdtek a női esélyegyenlőség történetében. Imane Helif ugyanis XY kromoszómás, de női kategóriában nyert aranyérmet.

Az emlékezetes mérkőzésen nézőként részt vett Szöllősi György is.

„Elsősorban Kovács Kokó Istvánnak hiszek, aki azt mondta, egyszerűen csalónak tartja ezt a versenyzőt, aki a női mezőnyben férfi képességekkel elindul. Kokó azt is írta, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyszerűen a tudományos tényekre nem kíváncsi, bemondásra elfogadják, hogy ki minek érzi magát” – mondta el a Nemzeti Sport főszerkesztője.

A történtekkel kapcsolatban Kálomista Gábor producer, több sportszervezet volt elnöke, volt MOB tag is elmondta a véleményét.

Szerinte a sokat emlegetett megnyitó helyett inkább arról érdemes szót ejteni, hogyan használják a sportolókat eszközként. Hiszen ez az első olyan olimpia, amikor a sportolók szinte egy biodíszletként, statisztaként vesznek részt valaminek a szolgálatában.

„Gyakorlatilag másról se szól ez az egész, mint arról, hogy valamilyen ideológia mentén fel kell sorakoztatni embereket, és vagy egyetértenek vele, vagy nem. Csak gondoljunk bele a Szajnában való úszásra: normális ember tudja, hogy szennyvízben nem úszik! De belekényszerítik őket, mert négy évig készülnek, ez az utolsó lehetőségük. Tehát én nagyon rossz érzésekkel néztem végig ezt az olimpiát, mert ilyen arroganciát, ilyen felsőbbrendűséget és ilyen nyomást nem tapasztaltam még! Részt vettem néhány olimpián, akár sportvezetőként, akár szurkolóként, de ez egészen arcátlan!” – fogalmazott.

Imane Helif nagy botrányt kavaró mérkőzése után, amelyben egy olasz sportolónőt győzött le, és negyvenhat másodperc után eltörte az orrát, a közvélemény az olasz nő mellé állt.

Ezek után azonban eltelt néhány nap és teljesen megfordították a közhangulatot. Kálomista Gábor szerint ezt folyamatos agymosással tudták elérni.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke azt mondta, hogy a jelenlegi szabályok szerint mindenki olyan nemű, amilyennek az okmánya mondja, jelen esetben az útlevele. Tehát gyakorlatilag Thomas Bach azt mondta, hogy az a nő, akit az útlevele annak mond. Kálomista Gábor szerint ez lehet akár jogilag is egy precedens, azaz ettől kezdve akár minden sporteseményen ez lehet majd a releváns: amilyennek az okmánya mondja, olyan nemű mindenki.

„Kétesnemű sportolók megjelennek egy másik nem terepén, nyilvánvalóan más fizikai adottságokkal, más izomzattal és akkor, mivel ott könnyebb lesz majd valamilyen eredményt elérni, ebből ez egy tendencia lesz. Tehát gyakorlatilag a sportból a sport veszik el” – fogalmazott.

A női sportolók így nagyon nehéz helyzetben lesznek.

Kálomista emlékeztetett rá, hogy volt már ilyesmire példa az Egyesült Államokban: ott is indultak versenyeken különböző, előtte nemváltó műtéten átesett sportolók.

De nem ez volt az egyetlen botrány a párizsi olimpián. A véleménynyilvánítási szabadság ugyanis úgy tűnik, hogy már nem mindenkinek alapjog.

A CitizenGO keresztényüldözések ellen tiltakozó csapatát például pillanatok alatt letartóztatták a francia hatóságok egy busz felirata miatt.

Teleki Béla, a CitizenGO kampányfelelőse ezzel kapcsolatban elárulta, pontosan mi történt.

„Tiltakoztunk a keresztények elleni támadások ellen és éppen ezért minket kezdtek el támadni. Egy teljesen jogellenes feltartóztatás, véleményszabadság megsértése az, amit mi átéltünk, kollégáim átéltek, illetve számtalan szemtanúnk is van. A felirat az volt, hogy:„ Állítsák meg a keresztények elleni támadásokat!” Miután egész nap ez a feliratos busz Párizs utcáin közlekedett, felhívva a figyelmet kampányukra, amely az olimpián történt istenkáromlás ellen szólalt fel, úgy látszik, ez kivívta a hatóságok ellenszenvét, és mindenképpen úgy ítélték meg, hogy közbe kell avatkozniuk, akár jogellenes módon. Egyértelműen látható, hogy a külföldi sajtó minden igyekezetünk ellenére megpróbálja elhallgatni az eseményeket, és ezzel tulajdonképpen a közvéleményt befolyásolni. De tudjuk, a támogatóink szerint és aszerint, hogy megközelítőleg négyszázezren aláírták már ezt a petíciót, hogy sokan vannak mellettünk, velünk, akik egyetértenek ezzel az üggyel” – mondta. 

Az ideológia harca is volt tehát a 2024-es párizsi olimpia.

Ennek kapcsán Siklósi Beatrix azt mondta, egy olyan szintre emelték ezt az egészet, ami már több, mint a sport.

„Egy ilyen világesemény kapcsán akarták ezt az emberek torkán lenyomni. Szerintem ez egy lakmuszpapír volt: hogy megnézzék azt ezek a bizonyos erők, hogy most hol tart az emberek gondolkodása, el lehetet-e már fogadtatni velük, illetve milyen arányban lehet elfogadtatni ezt az abszurditást” – fogalmazott.