„Az elnök döntött a KRRiT ügyében, nem ért egyet a szejm és a szenátus álláspontjával, vagyis a tanács a jelenlegi összetételében folytatja a munkáját” – jelentette ki Paprocka a Polsat News kereskedelmi televízióban. A szenátus júniusban, az alsóház pedig júliusban utasította el a KRRiT beszámolóját a testület 2023-as tevékenységéről. A lengyel törvények szerint ilyen esetben meg kell szűnnie a testület tagjai mandátumának, kivéve, ha az államfő elutasítja a parlament döntését. Paprocka kijelentette:
az utóbbi hónapokban a KRRiT-nek „nagyon nehéz dolga volt, elsősorban a közmédiában történt törvénytelen változtatások miatt”.
Ezzel arra utalt, hogy a Donald Tusk vezette kormány a tavalyi év végén olyan változtatásokat hajtott végre a közmédiában,
amelyeket az ellenzék és az alkotmánybíróság mellett a KRRiT is törvénytelennek minősített.
A KRRiT-ről folytatott nyár eleji parlamenti vitában a kormánykoalíció képviselői azzal vádolták a testületet, hogy az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormány idején elfogult volt, és nem védte meg a szólásszabadságot.
Májusban a kormánykoalíció képviselői benyújtottak a szejmben egy indítványt arról, hogy Maciej Swirskit, a KRRiT elnökét a legmagasabb állami tisztségviselők jogsértését vizsgáló különleges bírói testület, az állambíróság elé állítanák. Swirskit egyebek között azzal vádolják, hogy a lakossági közmédia-előfizetési díjakat, amelyeket a KRRiT szed be, a testület nem a közrádió és -tévé bankszámlájára utalja, hanem bírósági letétbe helyezi. Ő azzal érvel, hogy a közmédia több csatornájának új vezetését a bíróság még nem jegyezte be, ezért kellett eddig mintegy 300 millió zloty (27,7 milliárd forint) előfizetői díjat bírósági letétbe helyeznie.
A KRRiT-nek öt tagja van, a jelenlegi tagokat a PiS kormányzása idején, 2022-ben iktatták be. Közülük kettőt-kettőt a szejm, illetve az államfő bízott meg, egyet pedig az akkor ellenzéki többségű szenátus.
Kiemelt kép: Andrzej Duda lengyel államfő beszédet mond a varsói felkelés kitörésének 80. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Varsóban 2024. augusztus 1-jén. A náci Németország által megszállt lengyel fővárosban 1944. augusztus 1-jén tört ki általános felkelés a Honi Hadsereg irányításával, a 63 napon át tartó küzdelemben csaknem 18 ezer fegyveres ellenálló vesztette életét, a civil áldozatok száma 180 ezerre tehető. (Fotó: MTI/EPA/PAP/Rafal Guz)