A tüntetők kedd délelőtt azzal fenyegetődztek, hogy ha az elnök nem oszlatja fel a törvényhozást kora délutánig, akkor annak súlyos következményei lesznek, saját „szigorú programjukat” fogják végrehajtani. A parlament feloszlatásáról szóló végső döntés a védelmi erők és politikai pártok vezetőivel, illetve a diáktüntetések és civilszervezetek képviselőivel tartott egyeztetés után született meg – áll az elnöki hivatal által kiadott közleményben.

Haszina lemondása és távozása tizenöt évig tartó kormányzásának vetett véget.

A tüntetők a 84 éves Mohammad Junusz Nobel-békedíjas közgazdászt szeretnék az ideiglenes kormány élén látni. A tüntetések egyik fő szervezője kedden közölte: Junusz beleegyezett az ideiglenes kormány vezetésébe, és a kormány többi tagjának nevét is közzéteszik a nap folyamán. Az elnöki hivatal helyi idő szerint szerda hajnalban bejelentette, hogy

a Nobel-békedíjas közgazdász átmeneti kormányt vezet majd.

Az elnöki hivatal szerint az erre vonatkozó döntést a Mohamed Sahabuddin Csuppu államfő, a hadsereg magas rangú vezetői és a Diákok a Diszkrimináció Ellen nevű diákszövetség, a július eleje óta tartó tüntetéseket kezdeményező legnagyobb tömörülés tanácskozása után hozták meg.

„Az elnök arra kérte a népet, hogy segítsen úrrá lenni a válságon. Egy átmeneti kormány gyors megalakulására van szükség a válság leküzdéséhez”

– olvasható az elnöki hivatal közleményében.

A nemzetközileg elismert Mohammad Junusz 1983-ban alapította meg a „szegények bankjaként” ismertté vált Grameen Bankot, és tevékenységével 2006-ban elnyerte a Nobel-békedíjat. Haszina kormánya a szegények kiszipolyozásával vádolta őt, és 2011-ben elmozdította a bank éléről, arra hivatkozva, hogy elérte a nyugdíjkorhatárt. Tavaly eljárást indítottak ellene a munka törvénykönyve megsértése gyanújával, és idén januárban hathavi börtönbüntetésre ítélték emiatt. A börtönbe azonban nem kellett bevonulnia. Most júniusban sikkasztás miatt emeltek ellene vádat, és még vagy száz eljárás indult ellene, főleg korrupciós ügyekben. Junusz mindig minden vádat tagadott. Már tavaly a világ 170 vezetője és Nobel-díjasa felszólította Vazed Haszinát, hogy szüntesse meg a Junusz elleni eljárásokat. Közben kedden

szabadon engedték házi őrizetéből Haleda Ziát, Banglades első női miniszterelnökét, amit szintén az államfő rendelt el még hétfő este, az átmeneti kormány megalakításáról tartott megbeszélése után.

Vaker-Uz-Zaman, a hadsereg főparancsnoka nem sokkal azután, hogy a lemondott kormányfő elhagyta az országot, „a nemzethez intézett” beszédében bejelentette, hogy az államfő jóváhagyását kéri ideiglenes kormány megalakításához. A tábornok a lakosság türelmét kérte a rend helyreállításáig, és megígérte, hogy vizsgálatot indít a kormányellenes tüntetéseket kiváltó halálos leszámolások ügyében.

Bangladesben a múlt hónapban törtek ki tömeges tiltakozások egy kvótaszabályozás miatt, amely a kormányzati állások 30 százalékát a háborús veteránok rokonai számára tartotta volna fenn. Eközben a több mint 170 milliós országban csaknem 32 millió fiatalnak nincs munkája vagy szakképzettsége sem, amely több esély adna megélhetésre. A júliusi tömegtüntetések idején mintegy 150-en vesztették életüket, ezrek sérültek meg, és mintegy tízezer embert tartóztattak le. A kormányellenes tüntetések egy időre szüneteltek, miután a kvóták nagy részét a legfelsőbb bíróság eltörölte, de az utóbbi napokban újrakezdődtek.

Kiemelt kép: Ünnepelnek az emberek a parlament épülete előtt, a bangladesi fővárosban, Dakkában 2024. augusztus 5-én, miután a kormányellenes tüntetők behatoltak a kormányfői hivatalba, és Vazed Haszina miniszterelnök helikopterrel Indiába távozott. A rendőrség korábban közölte: legalább háromszázra emelkedett a kormányellenes diáktüntetéseken kialakult összecsapások halálos áldozatainak száma. (Fotó: MTI/AP/Fatima Tudzs Dzsohora)