– Különös helyzet áll elő a női ökölvívótorna 66 kilogrammos súlycsoportjának negyeddöntőjében: Hámori Luca egy olyan ellenféllel, az algériai Imane Heliffel találkozik a negyedöntőben, akit a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (IBA) kizárt a 2023-as vb-ről magas tesztoszteron-szintje miatt. Hogy látja, miképpen alakulhatott ki egyáltalán ez a helyzet?

– Nagyon fontosnak látom az esélyegyenlőséget. Nemcsak abban, hogy a francia szervezőbizottság deklarálja: minden sportágban éppen annyi nő van itt, a párizsi olimpián, ahány férfi versenyző, legyen az bármilyen sportág. Rendkívüli módon kell vigyázni arra is, hogy egy nem megfelelő tesztoszteron-szinttel rendelkező sportoló – hiszen ez az, ami megkülönbözteti a férfiakat és a nőket – ne indulhasson el női versenyzőként.

– Éppen emiatt érthetetlen, hogy miképpen fordulhat elő ez az eset. Intézményként a NOB hibázott, vagy hibáztatható-e?

– Ez az algériai ökölvívónő már többször átment minden szükséges fizikai megméretésen is; s bár valóban elég férfias a kinézete, de ha a tesztoszteron-értékszintje az értékhatár alatt van, tehát nem üti meg azt a szintet, hogy azt deklarálnák: ez már egy férfi-hormonszint, mint az a NOB nyilatkozatából is kiderül, női versenyzőnek kell tekinteniük. Pedig ha valaki férfinak születik, akkor az izomrostokban, s a csontváz felépítésében ezt a jelleget őrzi meg, s így már önmagában is egy nőnél erőteljesebb. Akár átoperálják, akár nőnek deklarálják később, sajnos ez az előny később megmarad. S ezzel nem tud mit kezdeni a NOB.

Párizs, 2024. augusztus 1. Hámori Anna Luca az ausztrál Marissa Williamson elleni küzdelemben, a nõi ökölvívók 66 kilogrammos súlycsoportjának nyolcaddöntõjében a 2024-es párizsi nyári olimpián az Észak-párizsi Arénában 2024. augusztus 1-jén. Fotó: MTI/Illyés Tibor

– Pedig a helyzet legalábbis véleményesnek tűnik az előző, nyolcaddöntős mérkőzést követően, melyet kénytelen volt feladni az olasz Angela Carini.

– Sajnálatos volt, hogy ez a sokat vitatott hölgy milyen iszonyatos erővel ütötte meg olasz ellenfelét, aki szinte menekült és sírva föladta a meccset a 40. másodpercben. Viszont nagyon imponált nekem Hámori Luca nyilatkozata, miszerint férfiakkal edz, megszokta már a nagyobb ütéseket, és majd ő is úgy válaszol majd, hogy csodálkozik az ellenfele. Nem a tesztoszteronról, nem a hormonokról beszélt, hanem arról, hogy ő felkészült a meccsre és megpróbálja a legjobb teljesítményt nyújtani.

– Csakhogy: kivel, egy már-már férfival szemben?

– A NOB és az orvosi bizottság is, akik mindezt rendkívül alaposan ellenőrzik, mindent megtesznek, hogy ne férkőzzenek be férfiak a nők közé, hiszen hasonló eset előfordulhat atlétikában, dzsúdóban, birkózásban is.

Párizs, 2024. augusztus 1. Az algériai Imane Helif (j), miután az olasz Angela Carini (b) feladta a 2024-es párizsi nyári olimpia női ökölvívótornája 66 kilogrammos súlycsoportjának nyolcaddöntõjében vívott mérkõzést az Észak-párizsi Arénában 2024. augusztus 1-jén. Helifet a 2023-as világbajnokságról magas tesztoszteronszintje miatt kizárták. (Fotó: MTI/AP/John Locher)

– Haladéktalan egyeztetést kezdeményezett Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság, a MOB elnöke a NOB sportigazgatójával. Sportdiplomáciai szempontból mennyi az esélye annak, hogy a magyar fél nyomást gyakorolhasson a vitás ügyben?

– Jó barátom Gyulay Zsolt, beszélgettünk erről a lépésről, melyre szinte már „végső elkeseredésben” került sor: azt mondta, ő is tesz valamit, hogy megvédje sportolója érdekeit. A NOB, ha kell, ismét megvitathatja azt az állásfoglalást, amit két nappal ezelőtt adtak ki – ám nem valószínű, hogy a már kiadott állásponttól eltérnének.

– Ön igen hosszú ideig volt a MOB főtitkára és négy éven át a NOB alelnöke is. Találkozott-e hasonló esettel vezető tisztségviselői korszakában?

– Találkoztam, de utólag nem illik senkit akkuzálni…, annak idején például gyakran mondták az NDK-s sportolónőkre, hogy valamilyen módon „manipulálva” vannak. Nőnek születtek ugyan, de annyi hormont termeltek beléjük, hogy magas tesztoszteron-szintjüknek köszönhetően komoly eredményeket értek el.

– Minden következmény nélkül?

– Az 1960-as, 1970-es évekről beszélünk, amikor még nem volt a tudomány azon a szinten, hogy ezt kimutassa. Akkor még csak vizeletvizsgálat létezett. Utólag mindezt persze már nem lehet bizonyítani. Legfeljebb akik velük, versenyeztek, emlékezhetnek rá, hogy a testszőrzetük, a hangjuk szerint a nőiességüket kétségbe lehetett vonni. Ám az utóbbi 10-12 évben nem tudok erre példát. Volt egy amerikai úszónő, akit viszont kizártak, hiszen a fizikai vizsgálaton nem ment át.

– Hogy értékeli a magyar csapat eddigi szereplését? Némi várakozás után csak elkezdtek „potyogni” az érmek, van már arany is.

– Nézze, az elmúlt három olimpián el voltunk kényeztetve: volt olyan, hogy az első napon Szilágyi Áron máris háromszor nyert. A MOB elnökeként voltam olyan olimpián, ahol összesen három aranyunk volt, és olyanon is, Barcelonában, ahol tizenegy. A mostani olimpiát tekintve én még mindig elég optimista vagyok: hátra van még a kajak-kenu, a csapatsportágak is. Változatlanul bízom a két vízilabda-csapatunkban, s hátravan még az öttusa, ne feledkezzünk meg a birkózásról sem. Több vasat tartunk a tűzbe és még a vívók is korrigálhatnak – lám, a kardozók tegnap ezüstérmet nyertek! Annak ellenére, hogy nehézkesnek tűnik a kezdés, öt aranyra, öt ezüst- és öt bronzéremre számítok.

– S ha már a reménykedésről van szó: figyelemre méltó az unoka, Vigvári Vince olimpiai szereplése. Gondolom, különleges élmény volt egy ilyen utánpótlás sikereit figyelni.

– Valóban nagyon boldogok voltunk; a két Vigvári testvér közül az egyikük, Vendel sajnos az utolsó pillanatban otthon maradt, pedig benne volt a szűk keretben, de az utazó keretbe már nem fért be; ám a Vince így húszévesen tényleg nagyon kitesz magáért. (Mindkét sportoló Schmitt Pál és Makray Katalin ezüstérmes tornász unokája – a szerk.) Az első meccsen három gólt lőtt, tegnap ő volt a gólkirály néggyel, s elvállalja a védekezést is, ő megy rendszerint a labdáért. Igazi stabil pontja lett a magyar válogatottnak, nagyon büszke vagyok rá. El kell hogy mondjam az olvasóknak, hogy abban nagyon-nagyon sok munka van, amíg egy húszéves fiú idáig eljut.

Saint-Denis, 2024. július 30.Vigvári Vince (j) és a spanyol Bernat Sanahuja a 2024-es párizsi nyári olimpia férfi vízilabdatornáján, a B csoportban játszott Magyarország – Spanyolország mérkőzésen a Párizs melletti Saint-Denis-ben lévő Vizes Központban 2024. július 30-án. (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

– Úgy néz ki, a fiatalok szépen érvényesülnek ezen az olimpián.

– Valóban, jó példa erre Rabb Krisztián, aki a kardcsapatban kitűnő lendületet hozott: önbizalomtól duzzadt és megmutattatta, hogy ott a helye.

– Ha valaki, Ön belülről és szakértő szemmel látja a rendezvényt: milyenek a benyomásai a párizsi olimpiáról?

– Mindenekelőtt gyönyörű helyszíneken lett megszervezve. Most ne essen szó a megnyitóról, ami szintén egy látványos show volt, de a tartalma természetesen vitatható – erre talán egy másik alkalommal térnék ki. De a létesítmények csodálatosak, s a biztonság is kivételes. Ennyi rendőrt egy párizsi az életében nem láthatott, őrzik a közlekedés és a létesítmények biztonságát is – és persze a vendégekét, a sportolókét. Rendkívül lelkesek a franciák, mert jól megy a csapatuknak: nyolc aranynál tartanak, miközben minden létesítmény színültig tele van. Pénteken a vívásra megtelt a Grand Palais-ban biztos hogy telt ház lesz. Csütörtökön a női tornán egy gombostűt nem lehetett leejteni, úgy, hogy egy jegy 5-700 euróba került. Igen sok a külföldi is, 3-400 ezer napi szinten, ám Párizs ezt a tömeget abszorbeálja.

Saint-Denis, 2024. július 23.A magyar csapat háza az olimpiai faluban a Párizstól északra fekvő Saint-Denis-ben 2024. július 23-án. (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor