„Mint tudjuk, Párizs híres arról, hogy
tele van patkányokkal, s ezek néha megmártóznak a Szajnában is.
Amikor a rágcsálók fürdenek, vizeletükkel egy sor baktériumot, például a Leptospira interrogans nevűt is a folyóba a juttatják. Ez a baktérium pedig egy
potenciálisan halálos kimenetelű betegség forrása.
Találó a neve a leptospirózis, más néven „patkánybetegség” – így írt napokkal a 2024-es párizsi olimpia megrendezése előtt a Capital című francia gazdasági lap a Szajna szennyezettségéről.
A leptospira interrogans – bactéria causadora da leptospirose- tem predileção pela mucosa do olho.
.
Nas enchentes do RS, temos outros animais que são tmb são vetores da doença imersos na água
.
Então quem estiver nos resgates tentem ao menos usar algum óculos de proteção pic.twitter.com/IIoxdrhkFh— john (@john_speier) May 14, 2024
„Elég pocsékul érzem magam”
Pedig rengeteg példa van arra, hogy a franciaországi triatlonversenyek egészségügyi problémákhoz vezettek: június elején
mintegy harminc ember szenvedett gyomorrontástól és hányingertől,
miután részt vett a dijoni triatlonon és úszott a Kir-tóban – számolt be a France 3 televízióadó.
🦠 Ce mercredi 17 juillet, la maire de Paris Anne Hidalgo a fait un plongeon historique dans la Seine. Pourtant, une bactérie est bel et bien présente dans le fleuve : la Leptospira interrogans. https://t.co/zJoRZU0SvI
— InfoSphere (@infosphfr) July 17, 2024
Tavaly, a sunderlandi (Egyesült Királyság) triatlon-világbajnokság úszóversenye után mintegy hatvan sportoló szenvedett hasmenéstől és hányástól. „Elég pocsékul érzem magam a verseny óta, de azt hiszem, ez történik, ha sz…rban úszol” – fakadt ki az Instagramon Jake Birtwhistle ausztrál triatlonista a vízelemzéseket kísérő üzenetben.
A sportolók körében a vízminőség nem mindig jelentett gondot. „Pályafutásom közepéig nem tudtam, hogy a víz ennyire veszélyes lehet” – mondja Frédéric Belaubre francia triatlonista. A szakág korábbi háromszoros Európa-bajnoka a 2000-es évek elején visszaemlékszik egy
franciaországi versenyre, amelyet „barna vízben”, közvetlenül egy heves esőzés után rendeztek.
„Néhány résztvevő egyszerű gyomor-bélhurutban szenvedett, de egy kisebb részüknél ez sokkal súlyosabb volt, olyannyira, hogy képtelenek voltak befejezni a szezont vagy folytatni az edzéseket” – idézi fel Belaubre.
Elképesztő helyszínek
„A nemzetközi triatlonversenyeket olyan helyeken szervezték meg, illetve zajlanak, amelyek elképesztőnek mondhatók” – mondja Claude Marblé sportorvos, aki harminc éve dolgozik az Francia Triatlon Szövetségnél (FFT), és korábbi csapatorvosként három olimpiára (Peking, London és Rio) kísérte el a legjobb triatlonistákat.
A japán
Jokohama kikötője, a hamburgi kikötő, Európa harmadik legnagyobb tengeri teherforgalmú kikötője, a londoni mesterséges Serpentine-tó
és a riói öböl vize, ahol a versenyeket rendezték, szerinte mind meglehetősen kockázatos helyszínek.
„Minden gond nélkül tudtunk úszni”
A párizsi triatlonisták, mint az a Francetvinfo című televíziós híroldal cikkéből is kiderül, hozzászoktak ahhoz, hogy szennyezett vízben úsznak – ám a lap cikke azt is hozzáteszi: az óvintézkedések és a szigorúbb ellenőrzések ellenére még mindig fennáll a megbetegedés veszélye a folyóba merészkedés esetén.
„Van valakinek olyan kérdése is, ami nem a vízminőségre vonatkozik?” – néhány héttel ezelőtt, a 2024-es párizsi olimpiai játékok előkészületei közepette Dorian Coninx francia triatlonista nem rejtette véka alá bosszúságát, amikor újságírók a Szajna állapotáról kérdezgették.
„Minden gond nélkül tudtunk úszni,
a tesztversenyen senki sem lett rosszul,
szóval őszintén szólva, ez nem olyasmi, ami aggaszt” – igyekezett megnyugtatni a kedélyeket még a keddi verseny lefújása előtt Emma Lombardi francia triatlonista. „Számomra ez nem probléma” – erőstette meg Dorian Coninx is. „Csináltunk már triatlonversenyt a Szajnánál is piszkosabb vizekben” – tett rá az optimizmusra egy lapáttal Alexis Hanquinquant parasportoló.
Döglött halak között
Yann Guyot, fél Ironman triatlonista, azaz az olimpiai formátumnál hosszabb triatlontáv specialistája elmondta, hogy úszott már döglött halak mellett a felszínen, ami nem feltétlenül a jó vízminőség jele.
„Nem mindannyiunk immunrendszere vagy reakciói egyformák” – mondja Emma Lombardi.
Az élsportolóknak meglehetősen gyenge az immunvédekezésük – magyarázza Claude Marblé –,
egy sportoló immunállapota felfelé ívelő görbét követ, de egy bizonyos edzettségi szintnél, heti 20-25 óra edzés körül lecsökken.
A szervezetünk pedig ki van téve olyan betegségeknek, amelyek ellen védekeznünk kell.
Az orvostanácsadó szerint az immunvédekezésük erősítése érdekében a sportolók szedhetnek probiotikumokat. A verseny előestéjén egyesek az antibiotikumokat választják, amit Claude Marblé nem javasol. A leggyakoribb gyakorlat azonban az, hogy a vízbe ugrás előtt egy pohárban hígított klórtablettát vesznek be, ami nem túl jó, de segíthet, mivel a klór fertőtleníti a vizet – mondja az orvos.
JO 2024 (triathlon): pourquoi les orages prévus ce mardi ne changent rien à la tenue de l’épreuve masculine ce mercredihttps://t.co/fmx0X77PT3 pic.twitter.com/xlFEFccZW2
— BFM Paris Île-de-France (@BFMParis) July 30, 2024
A nyomornegyedektől a Szajnáig
A Capital a legkevésbé keltett szenzációt a cikkével, hiszen a baktérium Szajna-beli jelenléte majdnemhogy közismert a fény városában. Az Institut Pasteur szerint az emberekben „a betegség gyakran jóindulatú, de az esetek 5–20 százalékánál veseelégtelenséghez, sőt, halálhoz is vezethet” – írja a lap.
A kórokozó korábban Magyarországon sem volt ismeretlen, hiszen nyelvünkben is előfordulnak elnevezései. A leptoszpirózis, más néven
nádvágó láz vagy disznópásztor-betegség egy olyan fertőzés, amelyet a dugóhúzó alakú Leptospira nevű baktérium okoz.
Legelőször Adolf Weil írta le a betegség tüneteit. A kór általában jóindulatú, a lefolyása azonban lehet súlyos, illetve halálos kimenetelű is. Sárgaságot, veseelégtelenséget vagy vérzést is okozhat, ez esetben Weil-betegséggel van dolgunk. Ha a tüdő erőteljesen vérzik, akkor súlyos tüdővérzéses szindrómáról beszélünk.
A betegség leggyakrabban a trópusi vidékeken fertőz, de bárhol felütheti a fejét. Járványkitörések is előfordulnak a fejlődő országok nyomornegyedeiben – olvashatjuk a kór leírását, melyet nyilvánvaló módon még a Szajna fertőzöttsége előtt fogalmaztak meg.
Kiemelt kép forrása: Marijan Murat/picture alliance via Getty Images