Aktuális

Újra szabad az autósforgalom előtt a pesti és a budai alsó rakpart

Borsot törhet Macron orra alá az Új Népfront szinte ismeretlen miniszterelnök aspiránsa

| Szerző: hirado.hu
Rendhagyó módon tovább folytatja a választási kampányt az Új Népfront „technokrata” jelöltje. Lucie Castets számára nem lezárult, hanem elkezdődött a választás: politikai kampányt folytat, és követeli, hogy a nevét visszadobó Emmanuel Macron nevezze ki őt miniszterelnöknek.

Az Elabe francia közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a megkérdezettek 58 százaléka nem ért egyet azzal, hogy

a választásokon a legtöbb mandátumot szerzett Új Népfront Lucie Castets-t,

az eddig ismeretlen önkormányzati technokrata jelöltet javasolja kormányfőnek – derül ki a Politico című brüsszeli lap cikkéből.

Párizst már eladósították

Nem kizárt, hogy a jelöltet, viszonylagos ismeretlensége ellenére is, megelőzte híre: mint azt az első körben sikertelen francia kormányfőjelöltről a Politico megjegyzi, Castets szerepe Párizs közigazgatásában bírálatokat váltott ki, különösen a város növekvő adósságával kapcsolatban, amely számvevőszéki jelentés szerint

2026-ra várhatóan 7,9–8,9 milliárd euróra emelkedik a 2020 végi 6,6 milliárd euróról.

Castets válaszul megjegyezte, hogy Párizs adóssággondjai sokkal kevésbé aggasztóak, mint a francia államé, amelynek adóssága jelenleg a legnagyobb Európában: 3100 milliárd euró – az viszont valószínűleg nem lelkesíti fel a franciákat, hogy éppen az adóssághegyeket növelő párizsi városháza tisztviselője próbálja kiemelni a kátyúból az ország szekerét.

„Ez egy rossz vicc!”

Lucie Castets tökéletes profillal rendelkezik ahhoz, hogy megadja a kegyelemdöfést a francia államháztartásnak – fogalmazott Philippe Ballard, Oise parlamenti képviselője és a Nemzeti Tömörülés (RN) szóvivője. „Ez egy rossz ízlésű vicc, egyébként senki sem ismerte ezt a nőt” – tette hozzá. Ballard szerint Castets

folytatni fogja Emmanuel Macron munkáját az ország adósságának további elmélyítésével.

„Ez a republikánus front, amely Franciaországot a mocsárba taszította” – jelentette ki a politikus, rámutatva, hogy Castes-nek van egy rögeszméje, ez az RN hatalomra jutása elleni harc. Ebben egy kicsit még hasonlít is Emmanuel Macronra: csak egyetlen csatát kell megvívnia,

harcolni az RN és annak 11 millió szavazója ellen

– folytatta az oise-i képviselő, utalva Macronnak a Radio France és a France 2 műsorában elhangzott korábbi kijelentéseire. Emmanuel Macron ugyanis a választások után összefogásra szólította fel az RN-ellenes „republikánus front” erőit, majd augusztus közepéig elhalasztotta az új kormány kinevezését.

Jó kapcsolat a Világbankkal

A pszichoanalitikus szülőktől származó, 1987-ben született Castets, aki Emmanuel Macron elnökhöz hasonlóan Franciaország közszolgálati elit egyetemén, a tekintélyes École nationale d’administrationon végzett, korábban a Párizsi Politikai Tanulmányok Intézetének diákja is volt, és a közigazgatást a London School of Economicsen is tanult, illetve a kínai nyelvet is megismerte a sanghaji Fudan Egyetemen.

A fiatal gazdasági szakember 2008 és 2011 között volt a Szocialista Párt tagja; 2011-ben azért lépett ki a pártból, mert nem értett egyet Francois Hollande irányvonalával. (A történelem fintora, hogy a korábbi köztársasági elnök is most próbál visszatérni a politikai életbe – a szerk.)

Figyelemre méltó körülménynek tűnik, hogy bár az Új Népfront eddig ismeretlen önkormányzati technokrata hivatalnokként javasolta miniszterelnöknek (akinek a bejelentés nyilvánosságra kerüléséig még Wikipédia-oldala sem létezett), Caets

2011-ben a Világbank tanácsadója volt,

s jelenleg elsősorban pénzügyi intelligenciával kapcsolatos projekteken dolgozik.  (Casets például ebben a világbanki tanulmányban szerepel tanácsadóként.)

Nagy a hiány, de majd növelik

Miközben a legutóbbi választások után kormányozhatatlanná vált Franciaországban

a GDP 5,5 százalékát kitevő hiányt jelentettek be, az Új Népfront 150 milliárd euróval növelné

a kormányzati kiadásokat, hogy kampányígéreteinek megfelelően fedezze a közszféra bérei és a lakástámogatások 10 százalékos emelését – közölte a BFMTV-re hivatkozva a Valeurs Actuelles. A Le Figaro által korábban ismertett program szerint a koalíció nettó 1600 euróra emelné a minimálbért, ami a vállalatvezetők egy jelentős részének csődjéhez vezetne, azonnal befagyasztaná a számos közszükségleti cikknél a fogyasztói árakat, és hajmeresztő elképzelései között – például – egyfajta földosztást is tervez.

Lucie Castets a programnak megfelelően nagyszabású adóreformot tervez, a jövedelemadó 14 adókategóriára történő csökkentésével. E reformon kívül bevezetné, hogy a külföldön élők a francia adóhatóságnak adózzanak, s végrehajtaná a vagyonok adóztatásának kiszélesítését, és mindenekelőtt a vagyonadó (ISF) újbóli bevezetését. Mindeközben Castets úgy tesz, mintha meg sem történtek volna a választások: nemrég például Lille-ben folytatott kampányt, ismerkedett a néppel, látványosan készülve kormányzati szerepére annak ellenére, hogy Macron nem fogadta el személyét. Mi több,

nyilatkozatban szólította fel Macront: vállalja fel a felelősséget, és nevezze ki őt erre a posztra.

Nem sok jót várnak

A patthelyzet oka többek között az, hogy az Új Népfront ugyan az élen végzett a törvényhozási választások második fordulójában, de messze nem szerzett abszolút többséget a megszerzett 289 képviselői hellyel.

A franciák nem sok reményt fűznek a helyzet gyors feloldásához:

72 százalékuk gondolja úgy, hogy nem tudnak megegyezni

egy stabil kormány megalakításáról a politikai egyeztetések résztvevői: a macronista blokk és (a választások első fordulóját megnyerő Nemzeti Tömörülést a második fordulóban blokkoló) bal- és jobboldali pártok. Mindössze 27 százalékuk várja ennek ellenkezőjét.

A megkérdezettek többsége, 60 százaléka számára továbbra is a választásokat előre hozó Emmanuel Macron köztársasági elnök a fő felelős a jelenlegi politikai válságért.

Alkotmányos puccs?

Miközben a baloldali és liberális körök is azzal vádolják Macront, hogy alkotmánysértő módon járt el, amikor nem kérte fel az Új Népfront által kijelölt Lucie Castets-t kormányalakításra, Bertrand-Léo Combrade egyetemi tanár, a közjogi kérdések egyik vezető szakértője kijelentette: nem terheli Macront ilyen kötelezettség.

„A miniszterelnök kinevezését az alkotmány nyolcadik paragrafusa határozza meg. A kormányfőt a köztársasági elnök nevezi ki, és a

jogszabályban nincs kifejezett kötelezettség egy adott személy kinevezésére, nincs meghatározott rendje sem a kinevezésnek”

– nyilatkozta.

Az ötödik köztársaság történetének szempontjából nézve a kérdés megint más: „Ha az együttélés (különböző pártállású elnök és kormányfő közös kormányzása – a szerk.) előzményeit nézzük, 1986-ban, 1993-ban és 1997-ben az országgyűlésben többségét elvesztő köztársasági elnök olyan miniszterelnököt nevezett ki, akit a választásokon első helyen álló politikai párt javasolt” – fejti ki Bertrand-Léo Combrade.

Alkotmányjogi kérdéseket vet tehát fel a két francia hatalmi centrum együttműködése, ám mindez igen keveset változtat a tényeken, miszerint a Macron által az olimpia utánra halasztott új kormányalakítás folyamata hosszú, elhúzódó politikai – és akár egy kezdődő gazdasági – válságot is jelenthet Franciaországban.

Kiemelt kép: Macron francia elnök (Fotó: Remon Haazen/Getty Images)

Ajánljuk még