Bakondi György felidézte, hogy Magyarország számára 2015-ben, amikor négyszázezer illegális bevándorló gázolt át az országon, világossá vált, hogy a migránsokat pusztán rendőri erővel nem lehet a határ térségében feltartóztatni.
Akkor szembesültünk azzal a kérdéssel, hogy vagy ezt engedjük, vagy a szuverenitás és a magyar emberek védelme érdekében mindezt megállítjuk – hangsúlyozta a főtanácsadó. Azt a megoldást választottuk, hogy megkérdezzük a magyar embereket, akik nagy többségben azt mondták, nem kell beengedni a migránsokat – tette hozzá Bakondi György.
Kiemelte: emiatt
az Európai Unió részéről folyamatosan politikai támadásoknak vagyunk kitéve,
hazánk ellen számos kötelezettségszegési eljárás zajlott ez ügyben. Miközben magyar forrásokból védelmezzük az európai emberek biztonságát a schengeni külső határon, az intézkedéseink miatt egyre súlyosabb és súlyosabb jogkövetkezménnyel fenyegetnek bennünket – mondta.
Úgy tűnik, az unió védelmezésének feladatát, melyet saját költségvetésből látunk el, nem hogy nem támogatja az EU, hanem európai szinten is példátlan súlyosságú bírságot szabott ki ránk – jegyezte meg a főtanácsadó. Kiemelte: ez újragondolásra készteti a magyar kormányt, hogy kell-e folytatnunk az európai országok oltalmazását, védelmezését a magyar határon.
Olyan megoldást keresünk, mely a magyar emberek biztonságát nem sérti, ugyanakkor „azoknak fáj jobban, akik ennek a bírságnak a kiszabása mellett döntöttek” – fogalmazott Bakondi György.
Mint mondta, az Európai Bizottság tett egy indítványt az Európai Bíróságnak, hogy kisebb összeggel bírságolják meg Magyarországot, végül azonban ennek az összegnek a sokszorosával bírságolták meg hazánkat.
Úgy vélte, az Európai Bíróság összetételét vizsgálva furcsa összefüggéseket figyelhetünk meg a tagok múltjában. Szinte valamennyi tag a Soros-szervezetek valamilyen munkatársaként vagy tagjaként dolgozott – hangsúlyozta a főtancsadó.
Kiemelte:
Magyarország politikája, ezen belül pedig a migrációs politikája, békepolitikája, valamint a genderelméletre adott válaszai rendkívüli módon támadottak az Európai Unióban.
A migrációs paktum két év alatt hatályba fog lépni, az Európai Unió több országából azonban egyre több kritikus észrevétel érkezik az unió irányába – mondta Bakondi György.
„Nagyon bízunk abban, hogy az anomáliák a kötelező kvótákkal és az érkezőkkel kapcsolatos eljárási szabályokkal kapcsolatban egyre nyilvánvalóbbá válnak” – fogalmazott.
Mint mondta, számos tagállam, mivel nem látja biztonságosnak az Európai Unió intézkedéseit, tagállami szinten, nemzeti szinten hoz döntéseket, visszaállítja a schengeni belső határokon a határellenőrzést.
Bakondi György kiemelte többek között Olaszország Albániával kötött megállapodását, miszerint a balkáni országba szállítják a tengerről érkezett illegális bevándorlókat, valamint hogy lépések történnek a szervezett bűnözéshez tartozó embercsempész bandák felderítésére és felszámolására.
A nemzetállami lépések nem teljesen fedik le azt az elgondolást, amit sietve még az előző ciklushoz tartozó parlamenti szavazással törvényerőre emeltek – jegyezte meg Bakondi György.
Kiemelt kép: Továbbszállításukra várnak az illegális bevándorlók a dél-olaszországi Lampedusa szigetén lévő befogadóközpontnál 2023. szeptember 15-én. (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Ciro Fusco)