A kulturális és innovációs miniszer beszámolt arról, hogy Magyarország európai innovátorrá vált, 2,5 százalékkal nőtt az innovációs teljesítménye, míg Európa egésze 8 százalékot visszaesett versenyképességben, elhaladnak mellette a keleti országok, elhalad mellette az Egyesült Államok.
„Mi három fókuszterület köré szervezzük az innovációnkat: az egészséges élet és az energiakérdések, az agrárium kérdései, illetve a digitalizáció köré”
– jelentette ki a tárcavezető.
Kifejtette: a magyar innovációt, felsőoktatási rendszert a versenyképesség, az értékek iránti elkötelezettség és identitáserősítő jellege teszi vonzóvá – erről szól a magyar egyetemi modell, a megújult magyar innováció, a Neumann János Program. Immár 12 magyar egyetem szerepel a világ legjobb 5 százalékában, a Debreceni Egyetem a világ legjobb 2 százalékában foglal helyet.
A magyar felsőoktatási rendszer és a szakképzés a gyakorlati tudásra és a munkaerőpiaci igényekre helyezi a hangsúlyt, és az a célja, hogy hivatást, szakmát adjon a fiataloknak, amellyel értéket tudjanak teremteni. Hozzátette: az általa vezetett tárcának Kárpát-medencei felelőssége van az innovációban, a teljes Kárpát-medencei magyar felsőoktatást kívánja erősíteni.
Papp László, Debrecen polgármestere arról beszélt, hogy a város fejlődése elválaszthatatlan a Debreceni Egyetem fejlesztésétől, hiszen „tudás és oktatás nélkül innoválni nem lehet, a gazdasági fejlődés sem lesz olyan hatékony”. Mint mondta, Debrecenben az utóbbi évtizedben a bejelentett működőtőke beáramlás nagyságrendje meghaladta az 5000 milliárd forintot.
Kossa György, a Gróf Tisza István Egyetemért Alapítvány elnöke, az ITK-Holding vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy a város és az egyetem a „test és lélek”. Úgy értékelte:
Magyarország kormánya rendkívül jó döntést hozott, amikor modellt váltott, lehetővé téve, hogy helyben szülessenek meg a térség fejlődését szolgáló döntések, legyen szó akár a kiművelt emberfők képzéséről, akár innovációról.
Szerinte így vált lehetővé, hogy mára a Debreceni Egyetem az ország egyik legnagyobb egyeteme lett, 48 ezer egyetemi polgárral, közel egymilliárd eurós árbevétellel. Hozzátette: a Debreceni Egyetemnek a legnagyobb az innovációs bevétele, csak gyógyszerfejlesztésből kétmilliárd forint.
Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora az adminisztráció és innováció közötti ellentétet emelte ki. Rámutatott: míg Magyarországon a versenyképes társadalom építése, a gyors innováció a cél, az Európai Unió milliárdokat költ az újítást többnyire akadályozó adminisztrációra. Példaként a mesterséges intelligencia szerinte elsietett szabályozását hozta fel.
A rektor szerint a magyar modell azért jó, mert megengedte az egyetemeknek, hogy saját maguk kezdeményezzék és építsék ki fejlesztési irányaikat. Mint mondta: ez tette lehetővé, hogy az Óbudai Egyetem Magyarország második legnagyobb műszaki felsőoktatási intézményévé váljon, így ma már Magyarországon minden harmadik fiatal mérnökhallgató az Óbudai Egyetem padjaiból kerül ki.
Kiemelt kép: Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter (b), Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere (b2), Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, az ITK-Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója (k), Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora (j2) és Bodrogi Richárd, a Tempus Közalapítvány fõigazgatója, moderátor (j) a Versenyképesség és innováció címmel rendezett pódiumbeszélgetésen a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2024. július 26-án. (Fotó: MTI/Veres Nándor)