Az államfő azután írt ki előre hozott parlamenti választásokat, hogy a június 9-i európai parlamenti választásokon a pártja alulmaradt a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel szemben. A július 7-i voksolás eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, és egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz.

„Augusztus közepéig az olimpiai játékokra kell koncentrálnunk. Aztán, onnantól kezdve az én felelősségem lesz kinevezni a miniszterelnököt, és megbízni őt azzal a feladattal, hogy alakítson kormányt, és a lehető legszélesebb körű összefogást hozza létre annak érdekében, hogy az képes legyen cselekedni, és biztosítani a stabilitást”

– hangsúlyozta az államfő a France 2 közszolgálati televíziónak a párizsi olimpia megnyitója előtt három nappal adott interjúban.

Az államfő elismerte saját tábora vereségét a választásokon, de úgy vélte, egyetlen párt sem tekinthető győztesnek. A választások a 2027-ben a negyedik elnökválasztási kampányára készülő Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek az előretörését hozták, amely a szavazatok harmadát begyűjtve megnyerte az első fordulót, de a második fordulóban a harmadik helyre csúszott vissza, miután a többi párt visszaléptette a jelöltjeit egymás javára a választókörzetek jelentős részében.

A Nemzeti Tömörülés így is a legtöbb mandátummal rendelkező párttá vált, és a korábbi 89-ről 143-ra tudta növelni a képviselői számát a nemzetgyűlésben. A második fordulóban az élen a négy pártot tömörítő Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett, és 193 mandátuma van az eddigi 151 helyett a nemzetgyűlésben, míg Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége elvesztette a 246 fős relatív többségét, és 168 képviselővel rendelkezik.

Az államfő az interjúban felszólította a „köztársasági front” politikai erőit – amelyek a törvényhozási választásokon feltartóztatták a „szélsőjobboldalt” –, hogy a két forduló közötti helyzethez hasonlóan legyenek a helyzet magaslatán és kössenek kompromisszumot.

A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű választási szövetség egyelőre egyedül szeretne kormányozni, annak ellenére, hogy nincs meg az ehhez szükséges 289 fős abszolút többsége.

A elnöki interjú előtt egy órával, az egy hónappal ezelőtt még egymással is konfliktusban álló négy baloldali pártnak sikerült megállapodnia egy közös miniszterelnök-jelöltben a nagyközönség számára ismeretlen Lucie Castets személyében, aki a párizsi városházán tisztviselőként dolgozik.

Emmanuel Macron az interjúban gyakorlatilag elutasította a baloldal javaslatát arra hivatkozva, hogy a baloldali koalíciónak nincs többsége a törvényhozásban.

„Senki nem tudja végrehajtani a programját, sem az Új Népfront, sem a korábbi elnöki többség, sem a köztársasági jobboldal” – hívta fel a figyelmet az elnök. „Ezeknek a pártoknak (amelyek összefogtak a Nemzeti Tömörülés ellen a két forduló között) az a felelőssége, hogy tudjanak kompromisszumot kötni” – tette hozzá.

Ez egy olyan dolog, amely szokás minden európai demokráciában, és amit honfitársaink elvárnak, még akkor is, ha ez nem része a mi (politikai) hagyományunknak – hangsúlyozta Macron.

A baloldal azonnal nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy az államfő elutasította a szövetség miniszterelnök-jelöltjét.

Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldal vezetője azzal vádolta meg a francia elnököt, hogy erőszakkal akarja ráerőltetni a köztársasági frontot a pártokra, míg Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője úgy vélte, hogy a köztársasági front nem kormányprogram, hanem egy demokratikus reflex, s Macron bűnös eltérítésbe kezdett.

Kiemelt kép: Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: MTI/EPA)