Percről percre

Még hat napig tarthat a kiemelt árvízi védekezés | Komáromnál tetőzött a Duna | Budapesten nyolcméteres a vízszint | A Lajtán elindult a lassú apadás – Kövesse az árvízi híreket a hirado.hu-n

Vakcinabotrány: Újraválasztása előtt ítélte el az Európai Bíróság Ursula von der Leyent

Az Európai Bizottság nem biztosított kellően széles körű hozzáférést a nyilvánosság számára a koronavírus elleni vakcinák beszerzésére vonatkozó vételi szerződésekhez – közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán.

Az Európai Bizottság a koronavírus-járvány kitörését követően az uniós tagállamok nevében 2020-ban és 2021-ben több száz millió adag vakcinára kötött szerződéseket különféle gyógyszergyártó vállalatokkal. A vásárlásokra az uniós bizottság 2,7 milliárd eurót szabadított fel mintegy egymilliárd adag vakcina beszerzésére.

Európai parlamenti képviselők és magánszemélyek 2021-ben uniós rendelet alapján hozzáférést kértek a megállapodásokhoz és más kapcsolódó dokumentumokhoz, hogy megértsék azok feltételeit és meggyőződhessenek arról, hogy a közérdeket védték. Mivel az Európai Bizottság csak részleges hozzáférést biztosított ezekhez a dokumentumokhoz, amelyeket szerkesztett változatban tettek közzé, az érintett európai parlamenti képviselők és magánszemélyek megsemmisítés iránti keresetet nyújtottak be az Európai Unió Törvényszékéhez. 2022 októberében az Európai Ügyészség (EPPO) is vizsgálatot indított a koronavírus-vakcinák európai uniós beszerzésével kapcsolatban, miután fény derült arra, hogy

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer amerikai gyógyszercég igazgatója, Albert Bourla sms-eket váltott egymással, amelyek elősegítették a mintegy 1,8 milliárd adag vakcina uniós beszerzését.

Az sms-ek tartalmára vonatkozóan számos újságírói kérdés érkezett az Európai Bizottsághoz, amelyekre a testület nem válaszolt érdemben. Az európai ombudsman később arra kérte az uniós bizottságot, hogy végezzen átfogó kutatást az sms-ek után, és amennyiben léteztek, a tartalmukat hozzák nyilvánosságra. A botrány kirobbanását és az Emily O’Reilly európai ombudsman által 2022 januárjában lefolytatott vizsgálatot követően a The New York Times keresetet nyújtott be az Európai Bíróságon a bizottsággal szemben, miután a Bild magazin szintén beperelte a bizottságot a Pfizer/BioNTech és az AstraZeneca vállalatok vakcinabeszerzési szerződéseinek nyilvánosságra hozatala érdekében.

Kiderült azonban, hogy a bizottság az elnöki kabinetet fel sem kérte arra, hogy keresse meg a szóban forgó szöveges üzeneteket.

Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy a szöveges üzenetek múlékonyak, és nem tartalmaznak olyan fontos információkat, amelyek indokolnák, hogy bekerüljenek a testület dokumentumkezelő rendszerébe.

Azt állította továbbá, hogy a megállapodások közzététele sértené az érintett vállalatok üzleti érdekeit.

Egy 2001-es uniós rendelet szerint adathordozótól függetlenül minden olyan adattartalom a nyilvánosság számára hozzáférhető uniós dokumentumnak minősül, amely az intézmény feladatkörébe tartozó politikára, tevékenységre és döntéshozatalra vonatkozó üggyel kapcsolatos. Az uniós bíróság szerdán kihirdetett ítéletében megállapította:

az uniós bizottság nem bizonyította, hogy a vakcinák vásárlására vonatkozó dokumentumok szélesebb körű megismerése sértené az érintett vállalatok üzleti érdekeit.

A bíróság megállapította azt is, hogy a keresetet benyújtó magánszemélyek megfelelően bizonyították a dokumentumok, valamint az érintettek neve, illetve személyes adatok nyilvánosságra hozatalának közérdekű voltát. Ugyanis – mint érveltek – csak a szóban forgó személyek nevének és szakmai vagy intézményi szerepének ismeretében lehetett volna megbizonyosodni arról, hogy az érintettek összeférhetetlenek-e vagy sem.

„Az Európai Bizottság ezenkívül nem vette kellőképpen figyelembe az összes körülményt ahhoz, hogy megfelelően mérlegelje a szóban forgó érdekeket, amelyek az összeférhetetlenség hiányához és az érintett személyek magánélethez való joga megsértésének kockázatához kapcsolódnak”  – írta közleményében az Európai Unió Bírósága.

Az ítélet kifejezetten érzékenyen érintheti Ursula von der Leyen újraválasztását az Európai Bizottság élére, a brüsszeli Politico ugyanis megjegyzi:

az ítélet a bizottság elnökének esetleges megválasztása előtti napon született.

A csütörtöki napon a bizottság regnáló elnöke beszédet tart kifejezetten abból a célból, hogy megnyugtassa azokat az EP-képviselőket, akik szerint Von der Leyen nem alkalmas arra, hogy újabb öt évig vezesse a bizottságot.

Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Keystone/Alessandro Della Valle)

Ajánljuk még