A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott megbeszélését követően arról számolt be az ENSZ-nél akkreditált újságíróknak, hogy Magyarország immáron két és fél éve az ukrajnai háború árnyékában él, és annak közvetlenül tapasztalja a negatív következményeit, hazánk ezért békét akar. Úgy vélte, hogy a Nyugat stratégiája láthatólag kudarcot vallott.
„A harctéri helyzet a fegyverszállítások és a szankciók ellenére nem úgy alakult, ahogyan az európaiak és az amerikaiak remélték”
– mondta.
„Ezért új stratégiára van szükség. Amennyiben nincsen megoldás a csatatéren, akkor a megoldásnak a tárgyalóasztalnál kell megszületnie”
– tette hozzá.
„Azonban ehhez párbeszédet kell kezdeni, amihez pedig újra meg kell nyitni a diplomáciai csatornákat, enélkül rendkívül nehéz lesz bármifajta megoldásra jutni” – folytatta. Majd úgy fogalmazott, hogy
„Magyarország teljesen eltérő következtetéseket von le a helyzetből, mint amerikai és más európai barátaink”.
Szijjártó Péter elmondta, hogy az egyeztetésen érintették a kétoldalú együttműködés kérdéseit is, szó volt többek között a paksi bővítésről is, amiről szerdán Alekszej Lihacsovval, a Roszatom orosz nukleáris konszern vezérigazgatójával is tárgyalni fog Isztambulban, mert van egy „érdekes fejlemény”. Emlékeztetett, hogy bár a Roszatom a fővállalkozó, a beruházáson amerikai, német és francia cégek is dolgoznak a projekten, és ez szavai szerint „azzal a reménnyel kecsegtet, hogy egyszer visszatérhetünk a normalitáshoz a nemzetközi kapcsolatokban”.
„Ha amerikai, francia, német és orosz vállalatok képesek együttműködni egy nukleáris projekten, akkor ez más projektek esetében is lehetséges lehet a jövőben”
– húzta alá.
A miniszter kitért hazánk földgáz- és kőolajellátásának témájára is, rámutatva, hogy előbbi téren nincs semmi probléma továbbra sem, utóbbi esetében azonban jelenleg a Lukoil nem szállít Magyarországra Ukrajnán keresztül, de keresik a jogi megoldást a tranzit újraindítása érdekében. Közölte, hogy szó volt még az orosz diákok magyarországi felsőoktatási ösztöndíjairól is, illetve kitűzték a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottság következő ülését szeptember 20-ára, amikor üzleti fórumot is fognak tartani egyúttal.
Ennek kapcsán pedig leszögezte, hogy továbbra is cél az együttműködés fejlesztése a két ország között a szankciók által nem érintett területeken, ugyanis számos magyar cég sikeres az orosz piacon, például a mezőgazdasági, az élelmiszeripari vagy a gyógyszeripari szektorban.
Kiemelt kép: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (b) Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel (j) egyeztet New York-ban 2024. július 16-án. (Fotó: Facebook/Szijjártó Péter)