A felvidéki politikus felidézve a Vladimír Meciar később pedig Robert Fico nevével fémjelzett magyar–szlovák együttélés neuralgikus korszakait leszögezte, hogy a Malina Hedvig elleni szégyenletes eljárást, a dunaszerdahelyi szurkolóverés eltussolását vagy az állampolgárságuktól megfosztott honfitársaik meghurcolását nem feledte el a magyar közösség, de más került a fókuszba, és máshová helyeződtek át a politikai törésvonalak a korábbi évekhez képest.
Kapcsolódó tartalom
Így napjainkban a felvidéki magyarság Orbán Viktor politikájával azonosuló többsége is sokkal pozitívabban ítéli meg Szlovákia merénylet után felépült miniszterelnökének politikai teljesítményét.
A lévai közszereplő három fő okra vezeti vissza azt, hogy Fico egyre elfogadottabbá válik a magyarság körében. A legfontosabbnak azt tartja, hogy
a szuverenista Ficóval szemben álló progresszív erők életidegen ideológiájára egyáltalán nem fogékony a hagyományos értékrendhez ragaszkodó magyarság.
„Mára a szlovák jobboldali blokkot egyértelműen leuralta a progresszív világnézet, amely teljesen életidegen az inkább vidéken élő felvidéki magyarok számára, akik a hagyományos értékrendben hisznek” – mutatott rá Gubík László, aki azt is hangsúlyozta, hogy a széttöredezettsége kormányzásra képtelenné teszi a szlovák jobboldalt, ezzel szemben Ficóék stabilitást és kiszámíthatóságot kínálnak, és nincsenek már magyarellenes megnyilvánulásaik.
„A magyarellenes kiszólások ma nem a szlovák nemzetiek, hanem a liberális politikusok száját hagyják el”
– mutatott rá a felvidéki politikus, aki kiemelte, hogy Szlovákiában jelenleg a Fico-féle baloldal képviseli azokat a szuverenista elveket, amelyek Magyarországon az Orbán-kormány politikáját jellemzik.
Gubík László kifejtette, hogy a klasszikus jobb-bal felosztás Szlovákiában hagyományosan úgy festett, hogy
a jobboldali blokk jellemzően mérsékelt centrista és Nyugat-barát politikát folytatott,
melyben kénytelenek voltak megférni egymás mellett az értékrendi kérdésekben egymást gyakran kioltó liberálisok és kereszténydemokraták is.
A szlovák baloldalnak pedig mindig volt egy erőteljes nemzeti és szuverenista arcéle,
mely nem ritkán párosult magyarellenességgel, és egy domináns párt erős vezetője állt az élén, az 1990-es években Vladimír Meciar, a 2000-es évek második felétől pedig Robert Fico töltötte be ezt a szerepet. A felvidéki magyarság a politikai szövetségeseit – leginkább önvédelemből – a kezdetektől a jobboldalon találta meg, ezzel a hagyománnyal elsőként paradox módon pont Bugár Béla szakított, amikor a Most-Híd-formáció 2016-ban Ficóval és a Szlovák Nemzeti Párttal lépett kormányra.
„Robert Fico az évek során szép lassan a legnagyobb magyarfaló politikusból a józan ész első számú képviselőjévé vált
a szlovákiai politikai porondon” – hangsúlyozta Gubík László, a Szövetség a Közös Célokért elnöke.
Kiemelt kép: Robert Fico szlovák kormányfő Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Karmelita kolostorban 2024. január 16-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)