Aktuális

Életveszélyre figyelmeztetnek a mentők: nem érezte a lábát, miután fejest ugrott a sekély vízbe

Ukrajnáé a főszerep a ma kezdődő NATO-csúcson, akár új NATO-egységek felállítása is napirenden lehet

Ma kezdődik a háromnapos NATO-csúcs Washingtonban, ahol ismét Ukrajnáé a főszerep, ugyanis Kijev fegyveres támogatása lesz a fókuszban. Kiszivárgott információk szerint egy olyan  javaslat is napirenden lehet, amely új NATO-egységek felállításáról szólna, a hidegháború óta nem látott mértékben. Magyarországot Orbán Viktor képviseli, aki ezúttal is a béke hangját fogja képviselni.

A NATO reagál és felkészül az Oroszország felől érkező fenyegetésre és további 35, de az sem elképzelhetetlen, hogy 50 dandár felállítását tervezi – számolt be a Reuters. A hírügynökség szerint az elképzelést ezen a héten Washingtonban, a szövetség csúcstalálkozóján részletesen megvitatják.

A titkos tervekről kiszivárgott információk szerint a NATO akár 350 ezer új katonát is hadrendbe állíthat, akiket toborzással és átcsoportosítással biztosítana.

Az új dandárokkal a szövetség lég- és rakétavédelmét, illetve a szárazföldi manőverezőképességét erősítik meg, ahogy a célok között nagy hatótávolságú fegyverek beszerzése is szerepel. Ami nem véletlen, ugyanis a hidegháború alatt Németország 36 Patriot légvédelmi rendszerrel rendelkezett, ma pedig mindössze kilenccel.

A szövetség megerősítése mellett a csúcstalálkozó fókuszában ismét Ukrajna katonai támogatása áll, viszont nagy a bizonytalanság az amerikai választások miatt. Erről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője beszélt a Kossuth Rádióban.

Szenes Zoltán hangsúlyozta:

a tagállamok várhatóan a korábban meghozott döntéseket véglegesítik, amelyek között szerepel a Kijevnek szánt, erre az évre szóló 40 milliárd dolláros támogatás.

A nyugállományú vezérezredes kiemelte: a tervek szerint a szövetség egy katonai parancsnokságot is létrehoz Németországban, amely feladata lesz a kiképzés, valamint Ukrajna támogatásának irányítása.

„Ukrajna NATO-csatlakozása nincsen napirenden, olyan értelemben sem, mint Vilniusban tavaly volt, hogy legyen NATO-tag. Most inkább arra fókuszálnak, hogy hogyan lehetne megerősíteni katonailag” – fogalmazott Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője.

Közben Svédország új védelmi stratégiát fogadott el, amely szerint Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt az országra, és nem zárható ki egy támadás sem. A védelmi miniszter szerint a fenyegetést az ukrajnai háború befolyásolja, és bár jelenleg alacsony az esélye, hogy Moszkva fegyveres támadást indítana a skandináv ország ellen, viszont Pal Jonson svéd védelmi miniszter szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Oroszország hajlandó a nagy katonai kockázatot vállalni.

Egy ukrán lap pedig arról írt, elindultak a tárgyalások Emmanuel Macron francia elnök ukrajnai kiképzőmissziójáról is. A portálnak nyilatkozó holland védelmi miniszter azt mondta: elvben nem ellenzik és megfontolják, hogy  nyugati kiképzők legyenek Ukrajnában. Ruben Brekelmans úgy fogalmazott: az első megbeszélések még csak most folynak a témában Franciaországgal.

Miközben a Nyugat háborúra készül és fegyverkezik, Orbán Viktor a békéről tárgyal a háború kulcsszereplőivel.

A miniszterelnök békemissziójának harmadik állomása hétfőn Peking volt, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt. Orbán Viktor azt mondta: a magyarok két és fél éve egy háború árnyékában élnek, ezért a magyaroknak fontos, hogy Kína békét szorgalmaz a világban.

„…a béke kérdése az nemcsak Ukrajnának fontos, hanem egész Európának fontos”

A kormányfő békemissziójának első állomása a múlt héten Kijev volt, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel arról tárgyalt miként lehet előre mozdítani a fegyverszünet és a béketárgyalások ügyét. „A béke nem magától lesz, meg kell teremteni, azért dolgozni kell… Ennek a módozatait tárgyaltam meg az elnök úrral.”

Kijev után három nappal Orbán Viktor már Moszkvában találkozott az orosz elnökkel. A miniszterelnök Vlagyimir Putyinnal is az ukrajnai háború lezárásáról, a békekötés lehetőségeiről tárgyalt.

A kormányfő közölte, öt kulcsszereplővel akar beszélni: Ukrajnával, Oroszországgal, Kínával, az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal. Orbán Viktor a washingtoni NATO-csúcson is részt vesz.

Ajánljuk még