Az öt állandó tag mellett mint megfigyelő státuszú állam, Magyarország lobogóját is felvonták az azerbajdzsáni Susában szombaton, ahol a Türk Államok Szervezetének informális csúcstalálkozóját tartották. A csúcson Orbán Viktor is részt vett. A miniszterelnök felszólalásában úgy fogalmazott: A Türk Államok Szervezete létfontosságú pillére a Kelet és Nyugat együttműködésének – majd kijelentette:
az európai parlamenti választások egy igazi politikai földrengéssel ért fel, mert 27 tagállamból 20-ban a változásra szavaztak az emberek.
A kormányfő kiemelte: a féléves magyar uniós elnökséget békemissziónak tekinti, amellyel összefüggésben felidézte kijevi és moszkvai útját. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy az ukrajnai háború következményeként ismét hatalmi blokkokra szakadhat a világ.
„Tekintettel a szomorú történelmi tapasztalatra, előnyben részesítenénk az összefonódás és a globális együttműködés helyreállításán alapuló jövőképet. Ezért a Kelet és Nyugat közötti együttműködés fenntartásának létfontosságú pilléreként tekintünk a Türk Államok Szervezetére”
– mondta a miniszterelnök.
Kapcsolódó tartalom
A tárgyalásokon elhangzottakra reagált a török külügyminiszter is. Hakan Fidan úgy fogalmazott: A már harmadik éve zajló ukrajnai háború proxyháborúvá változott, majd kijelentette: a konfliktus szereplőinek nincs egyéb prioritása a fegyverzet felhalmozásán és az egyre agresszívabb harci tevékenységek megvalósításán kívül. Hakan Fidan egyben – hasonlóan a magyar miniszterelnökhöz – egy békeplatform létrehozását sürgette.
A találkozón a külgazdasági és külügyminiszter is részt vett. Szijjártó Péter felszólalásában kijelentette: a türk államok kritikusan fontos szerepet játszhatnak a globális együttműködéshez való visszatérésben, Magyarország az európai uniós elnöksége idején ezért fontos célnak tartja a kapcsolatok javítását ezen országokkal is. Kiemelte: Magyarország mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megakadályozza a világ ismételt blokkosodását, hazánk ugyanis továbbra is a konnektivitásban, a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésben érdekelt.
„A globális együttműködéshez való visszatérés szempontjából a türk országok kritikusan fontos pillérnek számítanak, ezért is fontos célja Magyarországnak az együttműködés javítása az Európai Unió és a Türk Államok Szervezete között.
Hazánk egy új lendület, új dinamizmus forrásaként tekint a türk államokra, amelyek a mai nehéz helyzetben nagyban hozzájárulhatnak az EU versenyképességének erősödéséhez”
– mondta Szijjártó Péter.
Szijjártó Péter a találkozó után külön is beszélt a magyar-török együttműködésről amely szerinte egy igazi sikertörténet. A külügyminiszter elmondta: a két ország közötti kereskedelmi forgalom újabb rekordot döntött, tavaly már a 4 milliárd dollárt is meghaladta.
„Az európai uniós elnökségi ciklusunk alatt igyekszünk tenni azért, hogy az Európai Unió és Törökország közötti együttműködés tovább fejlődjön.
A vízumkönnyítés terén remélhetőleg tudunk elérni eredményeket, össze kívánjuk hívni az Európai Unió és Törökország közötti Társulási Tanács ülését, és a kereskedelmi kapcsolatok további fejlesztésén dolgozunk, és ezért az Európai Unió és Törökország közötti vámunió modernizálása is fontos célkitűzésünk” – tette hozzá a külügyminiszter.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: Törökország hozzájárul hazánk energia-ellátásának biztonságához is, idén ugyanis Magyarország lett az első olyan nem szomszédos ország, ahová Törökország földgázt exportál.
A kiemelt kép illusztráció. A képen: Orbán Viktor kormányfő érkezik az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójára a kétnapos tanácskozás első napján, 2024. június 27-én. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)