Percről percre

Még hat napig tarthat a kiemelt árvízi védekezés | Komáromnál tetőzött a Duna | Budapesten nyolcméteres a vízszint | A Lajtán elindult a lassú apadás – Kövesse az árvízi híreket a hirado.hu-n

Donald Trump győzelme a NATO jelentős átalakítását hozhatná magával

Donald Trump választási győzelme esetén radikális átrendeződés várható a NATO működésében – erről írt a Politico washingtoni kiadása. A lap szerint egy új Trump-kabinet hajlandó lehet békét kötni Oroszországgal Ukrajna felett, valamint Amerika NATO-szerepvállalását is jóval komolyabb feltételekhez kötheti. A baloldali lap szerint a NATO-tagokkal szemben minimum elvárás lehet, hogy országuk GDP-jének 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítsák.  

Amennyiben Donald Trump győzelmével végződik az amerikai elnökválasztás novemberben, akkor valószínűleg sérülni fog a NATO eddigi működése – írta a Politico washingtoni kiadása. A lap forrásai szerint egy új Trump-kabinet jelentősen csökkentené Amerika szerepvállalását Európa biztonságának fenntartásában.

Egy, a volt amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadóinak körét ismerő védelmi szakértőre, Dan Caldwellre hivatkozva az amerikai lap úgy fogalmazott:

az Egyesült Államoknak egyébként sincs más választása, mivel az államadósság egyre növekszik, a katonai toborzás lanyhul, a védelmi ipara pedig képtelen lépést tartani Oroszországgal és Kínával.

Caldwell úgy véli, hogy egy újabb Trump-kabinet jelentősen emelné a NATO-tagok hozzájárulási költségeit a közös védelmi kiadásokhoz. Amerika megtartaná a nukleáris ernyőjét Európa felett, fenntartva légierejét, németországi, angliai és törökországi bázisait, valamint haditengerészeti erőit, de a gyalogság, a páncélosok, a logisztika és a tüzérség nagy része végül európai kézbe kerülne. A Politico ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy Donald Trump kampányában eddig nem kerültek elő az elnökjelölt konkrét tervei a NATO jövőjéről.

A kétsebességes NATO

A lap forrásai szerint a Donald Trump elé terjesztett javaslatok között szerepelhet a NATO olyan irányú átalakítása is, ami alapján azok a NATO-tagok, amelyeknek védelmi kiadásai nem érik el a GDP 2 százalékát, nem élveznék automatikusan az Egyesült Államok védelmi nagyvonalúságát és biztonsági garanciáit.

Egy, a lapnak névtelenül nyilatkozó forrás szerint egy ilyen döntés viszont a védelmi szövetség 5. cikkelyének mondana ellent, ami minden tagot arra kötelez, hogy »az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket megtegye« annak megsegítésére, akit megtámadnak. A lap kiemelte, hogy a volt elnökhöz köthető Center for Renewing America agytröszt egyik, tavaly megjelentetett cikkében azt írta:

a NATO-alapszerződés 5. cikkelyének megfogalmazása rugalmas, és nem kötelezi egyik tagot sem arra, hogy katonai erővel válaszoljon.

A cikk szerint a NATO jelentős átformálását indítaná el az a lépés is, ha Donald Trump az Egyesült Államok elnökeként lezárná az ukrajnai háborút. A Politico szerint Trump vállalná, hogy a szövetség nem terjeszkedik kelet felé, azaz Ukrajna és Georgia nem lehetnének NATO-tagok a jövőben sem. Ezen kívül megállapodnának Vlagyimir Putyin orosz elnökkel arról, hogy mekkora területet kapna Oroszország az általa megszállt ukrán területekből a békekötésért cserében.

Amerikai túlsúly

A Politico ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy a kritikus hangok szerint Európa egyedül nem lenne képes úgy átformálni a védelmi szövetséget, hogy az a szükséges válaszokat adja a jövő kihívásaira.

Kiemelték, hogy az Egyesült Államok önmagában adja a szövetség védelmi kiadásainak 68 százalékát (2023-ban 860 milliárd dollárt), tízszer többet, mint Németország, mely második a védelmi kiadások terén.

„Az amerikai kiadások jelentős része, ami az amerikai GDP 3,5 százalékát teszik ki, Európa védelmére megy” – mondta Jeremy Shapiro, az Európai Külkapcsolatok Tanács kutatási igazgatója a lapnak. A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a Pentagon nem hajlandó nyilvánosságra hozni a pontos összegeket.

Stoltenberg megígérte

Amint arra a cikk is emlékeztetett, Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár a júniusi washingtoni látogatásakor tájékoztatta Joe Biden elnököt, hogy a „31 nem amerikai NATO-tagállamból 23 mostantól teljesíti a szövetség 2 százalékos célkitűzését.”

Németország pedig rálicitált erre is, amikor Boris Pistorius, a német szövetségi kormány védelmi minisztere felszólította hazája vezetését, hogy a védelmi kiadások terén érjék el a GDP 3,5 százalékát.

Elbridge Colby, a Trump-adminisztráció védelmiminiszter-helyettesének egy korábbi interjúban tett kijelentését idézve a lap megjegyezte: noha egy új Trump-adminisztráció is támogatná a NATO fenntartását, Európának jóval nagyobb részt kellene vállalnia a közös teherből.

Colby arról is beszélt, hogy Amerika nem vállalhat tízszer akkora terhet, mint Németország. „Azt akarjuk, hogy a NATO aktív legyen, de azt akarjuk, hogy az európaiakkal az élen. Ez volt az eredeti elképzelés. Ez volt Dwight Eisenhower ötlete” – fogalmazott a korábbi tisztségviselő.

Colby azt is hangsúlyozta, hogy Amerikának jelenleg nincs elegendő katonai ereje Kínával szemben, „miközben tudjuk, hogy a kínaiak és az oroszok együttműködnek, és a kínaiak sokkal veszélyesebb és jelentősebb fenyegetést jelentenek.”

Tudná-e kezelni Ukrajnát?

A cikk szerint Donald Trumpnak a mai körülmények között sokkal nagyobb esélye lenne Európára kényszeríteni az akaratát, mivel az Egyesült Államok adja az Ukrajnát segítő fegyvertámogatások jelentős részét.

„Európa pedig gazdaságilag gyengébb és jobban függ az amerikai energiaellátástól, mint valaha” – írták.

Arra is emlékeztettek, hogy az Egyesült Államok nem engedheti el teljesen Európa kezét, mivel számos európai vezető, így például Emmanuel Macron elnök és a balti államok vezetői is olyan kijelentéseket tesznek, amelyek kockáztatják a háború kiszélesedését. Ez a forgatókönyv valószínűleg nem lenne elfogadható Donald Trumpnak, ráadásul az Ukrajna NATO-n kívül tartására vonatkozó kijelentései megértésre találtak Olaf Scholz német kancellárnál, valamint a leköszönő NATO-főtitkárnál is.

A Politico szerint egy új Trump-adminisztráció elsősorban Kínára fókuszálna, így pedig kérdéses lenne, hogy Amerikának mennyi ereje maradna két hadszíntérre.

Az eredeti cikk itt olvasható.

Kiemelt kép: Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt elnökjelöltje beszél támogatóihoz egy kampányrendezvényen a Georgia állambeli Rome városban 2024. március 9-én (Fotó: MTI/EPA/Erik S. Lesser)

Ajánljuk még