Magyarország július 1-től veszi át az év végéig az unió soros elnöki posztját, ezzel pedig komoly szerepet tölt majd be az Európai Unió kihívásainak kezelésében. A magyar soros elnökség jelmondata így hangzik: „Tegyük újra naggyá Európát!”
Kiszelly Zoltán szerint
Magyarország legfontosabb prioritása az egyesülés versenyképessége lesz.
Hazánk a Brüsszelben kialakult ideologikus politikát megváltoztatni nem tudja, ugyanakkor alternatívát kínálhat a brüsszeli önsanyargató, globalista és háborúpárti állásponttal szemben – tette hozzá. A szakértő hangsúlyozta, hogy a tervutasításos rendszerrel zajló zöldátállás megbénítja a mezőgazdaságot, az energia előállítást, a közlekedést, az ipart, és még sok mást. „Láthattuk, hova vezetett, hogy Németországban lekapcsolták az atomerőműveket, megfelelő alternatíva nélkül” – hozta fel példaként.
Az uniós soros elnökség lehetőséget biztosít arra, hogy minden tagállam bemutassa a saját térségét és az arra jellemző problémákat. Kiszelly elmondta, bár Magyarország elnököl majd, a régió országaival – a visegrádi országokkal – közösen kerül majd „rivaldafénybe”. Ahogy például az írek soros elnöksége idején az ő problémáikkal ismerkedett meg jobban az uniós vezetés, most ugyanezen logika mentén a mi térségünk bemutatására kerül sor – magyarázta a szakértő.
Másik fontos kérdései lehetnek az elnökségnek az orosz–ukrán konfliktust követően meghozott szankciók, illetve a konnektivitás, azaz Kínáról nem szabad leválni – folytatta az elemzési igazgató. Mint mondta, Kínával kereskedni kell, kölcsönösen előnyösen, és az általuk gyártott elektromos autókat nem tiltani kellene, hanem megegyezni velük. Hangsúlyozta,
olyan megállapodásokra van szükség a kínaiakkal, mint például amilyet Magyarország kötött a BYD-vel, amely az autóit így hazánkban fogja gyártani.
Mint mondta, a konnektivitás is a versenyképességet erősíti, ha kitiltják a kínai termékeket és az orosz energiát, az EU nem lesz versenyképes.
Kapcsolódó tartalom
Várhatóan egy kiemelt prioritása lesz a magyar elnökségnek a Nyugat-Balkán helyzete is. Mint mondta,
Ukrajna és Moldova „turbó sebességgel tárgyal” az uniós csatlakozásról, miközben a nyugat-balkáni országok húsz éve várnak felvételükre. Őket is fel kell tenni a térképre
– hangsúlyozta. Nemcsak Magyarországnak, hanem a térségnek is fontos a schengeni övezet bővítése Romániával és Bulgáriával, hogy a migrációs útvonalakat távolabbra toljuk – hangsúlyozta.
Szó esett arról is, hogy Orbán Viktor látogatást tett a legnagyobb EU-tagállamok vezetőinél – Olaf Scholz, Giorgia Meloni, Emmanuel Macron – a múlt héten. A szakértő kifejtette, hogy
az elnökség akkor tud megfelelően működni, ha a nagy tagországok támogatják Magyarország programját, így annak pontjai mentén kell szövetségest keresni.
Elmondta, Franciaországgal az atomenergia kérdésében vagyunk egy platformon, Németország nemrég puhított az orosz energiahordozókat érintő szankciókon, amely egyezési pont lehet, továbbá Olaszországgal a migráció kérdésében értünk egyet. Bár utóbbiban a másik két tagállam is kezdi látni a problémákat – mondta a Századvég szakértője, aki szerint ezek a témák túlnyúlnak az elnökségen, hiszen a háború és a migráció is egy elhúzódó problémának tűnik. Kiszelly ugyanakkor úgy fogalmazott, nem csak arról van szó, hogy mi keresünk szövetségeseket, a tagországok is megnézik ezeken a találkozókon, hol tudnak Magyarországgal együttműködni majd.