A kormányfő a londoni gazdasági napilapban megjelent írásában hangsúlyozza: 13 évvel első elnöksége után Magyarország immár másodszor tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Kiemeli: eddigi miniszterelnöki időszakában, amely átíveli a két elnökség között eltelt időt, különleges nézőpontból kísérhette figyelemmel Európa versenyképességének erózióját.

„Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ismerhettem az 1990-es évek európai integrációjának kiemelkedő építőmestereit. Közöttük volt Helmut Kohl, aki gyakorta emlegette, hogy Európa politikai fennmaradása a gazdasági versenyképesség megőrzésétől függ” – írja Orbán Viktor.

A kormányfő idézte a néhai német kancellárt, aki egy alkalommal kijelentette:

„Mindannyiunknak szüksége van Európára, hogy versenyképesek maradhassunk a világpiacokon.” Orbán Viktor szerint Helmut Kohl szavai soha nem voltak annyira jelentőségteljesek, mint most.

A miniszterelnök hozzátette, az EU versenyképességének romlása az elmúlt évtizedekben mind szélesebb körű folyamattá vált. Ez a hanyatlás mindenekelőtt az olyan elhibázott brüsszeli döntések következménye, amelyek ellentmondanak a világgazdaság realitásainak.

A kormányfő ennek fő példájának nevezte a zöldátmenetet, amelyet az EU anélkül érvényesít, hogy előtte megfelelő konzultációkat folytatna az egyes ágazatokkal. Az energiaárak háromszor-ötször magasabbak, mint az Egyesült Államokban, így az európai vállalatok elveszítik versenyképességi előnyüket, emiatt viszont az innováció helyett kénytelenek a közműdíjakra átcsoportosítani pénzügyi forrásaikat – áll Orbán Viktor cikkében.

A miniszterelnök kétségtelen ténynek tartja, hogy Európának vezető szerepet kell vállalnia a zöldágazatokban,

különös hangsúlyt fektetve az elektromos járművek fejlesztésére és gyártására, az iparági szereplőket hátráltató és az embereket terhelő szabályozások bevezetése azonban immár fenntarthatatlan.

A gazdák szintén komoly nehézségekkel kénytelenek szembenézni: termelési költségeik jelentősen nőttek, és egyre bonyolultabb „zöldkötelezettségek” között kell manőverezniük – fogalmaz a kormányfő.

Hangsúlyozza, hogy az üzleti vállalkozások is egyre nagyobb adóterhekkel szembesülnek. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) globális társasági minimumadójának januári bevezetése – amelyet az Európai Unió legnagyobb adóreformjának szántak – katasztrofális kudarcnak bizonyult. Jóllehet világszerte 140 ország, köztük az EU valamennyi tagállama csatlakozott az egyezményhez, olyan kulcsfontosságú versenytársak, mint az Egyesült Államok, Kína és India továbbra sem fogadták el a megállapodást – írja a kormányfő.

Orbán Viktor szerint

Európa sokkal kevésbé vonzó befektetési célponttá vált, és ennek következtében még európai vállalatok is fontolóra vették az áttelepülést más piacokra.

A miniszterelnök megjegyezte: a fő európai gazdaságok növekedési üteme az idén alig éri el az egy százalékot, az amerikai gazdaság ugyanakkor csaknem 3 százalékkal, a kínai gazdaság 5 százalékhoz közeli ütemben nő, India növekedése pedig megközelíti a 7 százalékot. „Idővel még nagyobb mértékben lemaradunk, így haladéktalan irányváltásra van szükség” – áll Orbán Viktor írásában.

A magyar kormányfő hozzátette: a magyarországi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdasági siker feltétele a verseny, valamint az üzleti szektor számára kedvező környezet. A magyar kormány egykulcsos személyi jövedelemadót vezetett be, eltörölte a közeli hozzátartozók örökösödési adóját és az EU-tagországok között Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó. „Emellett diverzifikáltuk kereskedelmi és befektetési kapcsolatainkat, a kulcsfontosságú technológiai és innovációs ágazatokban az ázsiai és csendes-óceáni térség ipari partnereivel folytatandó együttműködésre összpontosítunk. Ennek eredményeként tavaly rekordot ért el külföldi működőtőke-beáramlás Magyarországon” – írja Orbán a Financial Timesban.

Magyarország igyekszik meggyőzni az európai társállamokat arról, hogy az egészséges verseny és a legjobb technológiák alkalmazása eredményezhet nagyobb növekedést, és ehhez mindenekelőtt új zöldágazati stratégiát javasol a főbb iparági szereplőkkel együttműködve.

„Célunk egy olyan új versenyképességi egyezség, amelynek révén újraindítható az európai gazdaság bővülése, és ezzel egy időben a nyitott gazdaságért, a nemzetközi együttműködésért emelünk szót” – írja a kormányfő. Hangsúlyozza:

Magyarország gátat akar emelni az illegális migráció elé, és ennek érdekében szoros együttműködésre törekszik az elsődleges kiinduló és tranzitországokkal,

kiemelve a külső határok védelmének fontosságát és az e célra fordítandó EU-finanszírozás szükségességét.

Nem titok, hogy Magyarország versenyképességi stratégiáját a német–francia növekedési és versenyképességi program is inspirálja. Éppen ezért nem meglepő az sem, hogy Berlin, Párizs és Róma egyaránt támogatja a magyar elnökség kezdeményezéseit.

„Szilárdan hisszük, hogy mindegyik tagállamnak érdeke a versenyképes Európa. Magyarország kivételesen aktív EU-elnökségre készül. Itt az ideje, hogy félretegyük az ideológiai vitákat és beindítsuk Európa motorját. Tegyük újra versenyképessé Európát!” – zárja írását Orbán Viktor.

Kiemelt kép: Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójára érkező Orbán Viktor nyilatkozik a sajtó munkatársainak a kétnapos tanácskozás első napján, 2024. június 27-én. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)