Elfogadtuk a 14. szankciós csomagot Oroszország ellen – jelentette be Josep Borrell hétfőn. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közölte: a csomag számos intézkedést tartalmaz, és első alkalommal célozza az orosz gázszektort. Mostantól tilos az Európába behozott orosz cseppfolyós gáz továbbexportálása, illetve az európai cégeket attól is eltiltották, hogy részt vegyenek az orosz LNG-üzletben.

„Mint tudják, Putyin folytatja a támadásokat, leginkább az ukrán energia-infrastruktúra ellen. Be akarja bizonyítani, hogy Ukrajna sebezhető, nekünk pedig be kell bizonyítanunk, hogy folytatjuk Ukrajna támogatását” – mondta Josep Borrell.

Az unió emellett 69 szervezetet és 47 magánszemélyt vett fel a szankciós listára. A büntetőintézkedésekkel sújtott vállalatok között 19 kínai cég is szerepel.

Peking tiltakozik a szankciók ellen és felszólítja az Európai Uniót, hogy vonja vissza a 14. szankciós csomagból a kínai vállalatokra vonatkozó intézkedéseket – közölte a kínai külügyminisztérium szóvivője. Mao Ning úgy fogalmazott: a kínai és az orosz vállalkozások közötti együttműködés nem irányul egyetlen harmadik fél ellen sem.

„Kína mindig ellenezte az egyoldalú szankciókat, amelyeknek nincs nemzetközi jogi alapjuk, és amelyekre az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem adott felhatalmazást. Sürgetjük az EU-t, hogy oldja fel a szankciókat, és emellett megtesszük a szükséges intézkedéseket a kínai vállalatok törvényes jogainak és érdekeinek határozott védelméért” – fogalmazott Mao Ning.

Az európai versenyképesség helyreállítására van szükség, a szankciós politika pedig ártott az Európai Uniónak – erről beszélt a külügyminiszter Bécsben. Szijjártó Péter hangsúlyozta: elfogadhatatlan a tagállamok hatásköreinek további elvonása.

„Ellenezzük azokat az Európából érkező nyomásgyakorlásokat, amelyek arról szónak, hogy adjuk fel az energiapolitikánk szuverenitását, ellenezzük azt az agresszív nyomást, amely a földgázhasználat visszaszorítására irányul. Ellenezzük azt az agresszív nyomulást, amely arra próbál minket rákényszeríteni, hogy jól működő energiaegyüttműködési kapcsolatokat adjunk fel bizonytalanabb ellátási formával” – közölte Szijártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Brüsszel a szankciókon kívül pénzzel is támogatja Ukrajnát. Hétfőn az ukrán légvédelemre, lőszerutánpótlásra és a hadiipar bővítésére ugyanis 1,4 milliárd eurót különítettek el, amit év végéig további egymilliárd euró követ. A pénzt a befagyasztott orosz vagyon hasznából biztosítják. A döntéssel Magyarország nem értett egyet, de Brüsszel az európai szabályok semmibevételével kihagyta hazánkat a döntéshozatalból.

Felháborító, hogy az uniós tagállamok jogait próbálják csorbítani az uniós vezetők – jelentette ki az Alapjogokért Központ elemzője az M1-en. Lajkó Fanni kiemelte: az unió jelenlegi vezetői évek óta a központosításon dolgoznak.

„Ursula von der Leyen 2019-ben, amikor beiktatták, akkor is arról beszélt, hogy ezt az egyhangúságot el kell törölni, ami megint csak egy föderális Európai Unió irányába mutat. Itt arról van szó, hogy a nemzeti érdekeknek a képviseletét próbálják minél inkább elnyomni” – mondta Lajkó Fanni elemző.

Kedden Luxembourgban elkezdődtek az európai uniós csatlakozási tárgyalások Ukrajnával – számolt be a Magyar Nemzet. A lap emlékeztet: Kijev rekordgyorsasággal halad az uniós tagság felé.

A kiemelt kép illusztráció.