A NATO-főtitkár nem egy önálló tényező, hanem a NATO arca és hangja a civilek felé. Ebből fakadóan Mark Rutte megválasztása kapcsán lényegtelen, hogy korábban milyen politikát képviselt, mert csupán abban a vonatkozásban lesz mozgástere, hogy hogyan tálalja a katonai szövetség ügyeit a nyilvánosság előtt – mondta Somkuti Bálint, az MCC geopolitikai műhelyének kutatója a hirado.hu kérdésére válaszolva.

A szakértő rámutatott, hogy a NATO egy katonai-politikai szövetség, amelyben a tényleges katonai feladatok koordinációját mindig egy amerikai tábornok látja el, míg a politikai terület irányítását atlantista politikusok kapják. Mint mondta, a védelmi szövetség az Egyesült Államok meghosszabbított karjaként funkcionál.

Arra vonatkozóan, hogy az  új főtitkár megválasztása érintheti-e a NATO és a magyar kormány között létrejött korábbi megállapodást, Somkuti Bálint elmondta: az nem írható felül.

A magyar kormány kikötése volt, hogy abban az esetben támogatják Mark Rutte kinevezését a NATO-főtitkári posztra, amennyiben a szövetség nyilatkozik arról, hogy elfogadja Magyarország kimaradását a NATO területén kívüli, Ukrajnában végrehajtott katonai műveletekből.

Az MCC szakértője arra is emlékeztetett, hogy nem egyedi esetről van szó, hiszen 2003-ban például Németország és Franciaország ragaszkodott az iraki háborúból való kimaradásához.

A kutató azt is elmondta, hogy a júliusban következő washingtoni NATO-csúcson sem várható már érdemi változás a szövetség eddig ismertetett Ukrajna-politikájában. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok és Németország egyaránt világossá tette, hogy Ukrajna a szövetség 75. évfordulója kapcsán sem számíthat meghívásra. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a 2008-as bukaresti csúcstól sem várt meglepetést senki, mégis megtörtént Grúzia és Ukrajna meghívása.

A védelmi szövetség ukrajnai missziója kapcsán azonban arra figyelmeztetett, hogy bár jelenleg a NATO szándéka arra irányul, hogy az Ukrajnába küldött fegyverszállításokat összefogja és koordinálja, ebben a folyamatban benne van a kockázata a szövetség komolyabb bevonódásának.

„Ugyanez történt Koszovó, Irak és Afganisztán esetében is” – mutatott rá.

Kiemelt kép forrása: EPA/Olivier Matthys