Lebombázott épületek jelzik a háború borzalmait Ukrajnában, az ország szinte romokban, az ukrán csapatok hónapok óta nem tudnak áttörést elérni az orosz csapatok által elfoglalt területek visszavételében.
Eközben Luxembourgban mosolyogva érkezett a belga külügyminiszter az ukrán miniszterelnök-helyettes társaságában arra a kormányközi konferenciára, ahol hivatalosan is megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával.
Az orosz–ukrán háború kitörése után mindössze néhány nappal már beadta Ukrajna csatlakozási kérelmét, 2022 júniusában pedig hivatalosan tagjelölti státuszt adott az Európai Tanács az országnak.
Olha Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes, Hadja Lahbib belga külügyminiszter és Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja sajtótájékoztatót tart az Ukrajnával és a Moldovával folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló tanácskozás után Luxembourgban 2024. június 25-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)Az unió soros elnöki tisztségét június végéig betöltő Belgium külügyminisztere a tárgyalások hivatalossá válása kapcsán arról beszélt, hogy Ukrajna csatlakozásával biztonságosabb lesz az Európai Unió.
„Ukrajna az uniós piac elérésével gazdasági növekedést érhet el, befektetések valósulhatnak meg, az uniós polgárok számára pedig kulturális területeken is új kapcsolatokat jelent az ország csatlakozása. Együtt egy erősebb és biztonságosabb Európát építünk. A tárgyalás hosszú lesz, és nem mindig lesz könnyű, de bízunk abban, hogy Ukrajna teljesíteni tudja az elvárásokat” – közölte Hadja Lahbib belga külügyminiszter.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közleményben méltatta Ukrajna csatlakozási törekvéseit, a politikus szerint Ukrajna a tárgyalások megkezdéséről szóló döntés óta valódi átalakuláson ment keresztül. Charles Michel úgy fogalmazott, a jogállamiság és az igazságügy terén tett átalakító lépések reményt adnak, és egyértelműen jelzik, hogy Ukrajna rendíthetetlenül törekszik a csatlakozásra.
Ezeket az állításokat videóüzenetben erősítette meg az ukrán elnök. „Ez egy történelmi eredmény. Hosszú ideje dolgoztunk azon, hogy hivatalosan is elkezdődjenek a tárgyalások. Minden szükséges lépést megteszünk a csatlakozás érdekében” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
A csatlakozási tárgyalások megkezdéséről a tavaly decemberi uniós csúcson döntött az Európai Tanács.
A tagállamok vezetői a szavazás előtt Orbán Viktor meggyőzését tartották az egyik legfontosabb kérdésnek. A magyar kormányfő ugyanis azt az álláspontot képviselte, hogy Ukrajna nem alkalmas arra, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások, mivel háborúban áll Oroszországgal, vagyis a szigorú csatlakozási szabályokat nem tudja teljesíteni.
Orbán Viktor a találkozó előtt Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel és Charles Michellel is tárgyalt, azonban nem közeledtek az álláspontok. A kormányfő végül nem vett részt a szavazáson.
„Huszonhat másik ország ragaszkodott ahhoz, hogy ez a döntés megszülessen, ezért Magyarország úgy döntött, hogy ha 26-an így döntenek, menjenek a maguk útján, Magyarország ebben a rossz döntésben nem kíván osztozni. Ezért Magyarország a döntéstől a mai napon távol maradt” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő akkor értelmetlen és irracionális döntésnek nevezte, hogy ilyen körülmények között tárgyalások kezdődjenek Ukrajnával.
A júliusban kezdődő magyar uniós elnökség egyik prioritása ugyanakkor a bővítés lesz, de a magyar kormány a nyugat-balkáni országok csatlakozásának előmozdítását tűzte ki célul, ezek az országok ugyanis évek óta várnak arra, hogy felvételt nyerjenek. Az unió legutóbb 2013-ban bővült, amikor Horvátország csatlakozhatott a közösséghez.