A hágai székhelyű bíróság közleménye szerint az elfogatóparancs kiadását az indokolta, hogy Sojgu, aki a vizsgált időszakban Oroszország védelmi minisztere volt, és Geraszimov, aki akkor a védelmi miniszter helyetteseként szolgált, feltételezhetően felelős polgári objektumok elleni támadások elrendelésével elkövetett háborús bűncselekményért, a polgári lakosságnak vagy polgári objektumokban okozott károkért, valamint emberiesség elleni bűncselekmények elkövetéséért.
Alapos okkal feltételezhető, hogy a két érintett büntetőjogi felelősséget visel a fent említett bűncselekményekért,
mivel saját maguk, illetve közösen, vagy másokon keresztül követték el, vagy rendelték el a bűncselekményeket – írták.
Alapos okkal feltételezhető továbbá, hogy a két gyanúsítottat felelősség terheli az orosz fegyveres erők által az ukrán elektromos infrastruktúra ellen legalább 2022. október 10. és 2023. március 9. között végrehajtott rakétacsapásokért.
Kapcsolódó tartalom
Az állítólagos támadások polgári objektumok ellen irányultak, és azon létesítmények esetében, amelyek az adott időpontban katonai célpontnak minősülhettek, a várható járulékos polgári veszteségek és károk egyértelműen túlzottak voltak a várt katonai előnyhöz képest.
A bíróság megjegyezte, a nemzetközi humanitárius jog egyik alapvető célkitűzése a polgári lakosság védelme a fegyveres konfliktusokban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésével gyanúsított Sojgu és Geraszimov cselekedetei tehát a polgári lakosság elleni cselekmények többszörös elkövetésével járó magatartásnak minősülnek – szögezték le.
Alapos okkal feltételezhető, hogy a gyanúsítottak szándékosan okoztak szenvedést vagy súlyos testi, illetve mentális vagy fizikai sérüléseket a polgári lakosságnak. Ezért büntetőjogi felelősséget viselnek emberiesség elleni bűncselekményért – tette hozzá indoklásában a Nemzetközi Büntetőbíróság.
Kiemelt kép: Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter (Fotó: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium)