Aktuális

Zivatarveszély miatt elhalasztották a MOL Campus Öbölúszás kezdését

Jöhet a második menet: Von der Leyen, Meloni és a harc a legfontosabb brüsszeli pozíciókért

Noha a legnagyobb európai parlamenti frakciót az Európai Néppárt (EPP) alakíthatja meg a választásokat követően, az Európai Tanács e heti informális találkozóján nem született döntés az EU csúcstisztségeinek kiosztásáról. Ennek az egyik oka a Néppárt mohósága lehet – írja a brüsszeli Politico, mely szerint főleg a szocialistákat zavarja az EPP hozzáállása.

„Az EPP olyan tüzet gyújtott, amelyet nem tud tovább kontrollálni” – fogalmazott egy anonimitást kérő uniós tisztségviselő a Politicónak azzal kapcsolatban, hogy feszült helyzet alakult ki a néppárti (EPP) és a szocialista (S&D) frakciók között. Habár az EU állam-és kormányfőinek e heti informális csúcstalálkozója után nem sokan számítottak arra, hogy hivatalos döntés születik, azt szinte mindenki biztosra vette, hogy legalább Ursula von der Leyent bejelentik az új Európai Bizottság (régi és) új elnökként.

Pártközi feszültségek

A Politicónak nyilatkozó források szerint azonban a Néppárt a nagyarányú győzelme miatt még nagyobb szeletet követelt magának a tisztségekből, így a bizottság elnöki posztja mellett az Európai Tanács elnöki posztját is akarta. Erre azonban az EP második legnagyobb pártcsoportja, a szocialisták is igényt tartanak. A lapnak nyilatkozó forrás „zsarnokoskodásként” írta le a Néppárt viselkedését, ami szerinte

oda vezethet, hogy Charles Michel leköszönő tanácsi elnök Ursula von der Leyen kihívójaként jelentkezhet be az Európai Bizottság elnöki tisztségéért.

A lap szerint minél tovább tart, hogy a jelenlegi csúcspozíciós csomag – von der Leyen a Bizottság élén, a portugál António Costa az Európai Tanács elnökeként, a máltai Roberta Metsola az Európai Parlament elnökeként, az észt Kaja Kallas pedig (Josep Borrell helyett) az unió külügyi főbiztosaként – támogatást találjon, annál inkább fennáll a veszélye, hogy megfúrják őket.

Ezt a veszélyt hordozza magában a jobboldali ECR (Európai Konzervatívok és Reformerek) csoportjának kizárása a csúcspozíciós egyeztetésekből.

A napokban az Európai Parlament harmadik legnagyobb pártcsoportjává lépett elő 83 mandátummal, helyettük azonban a jelenleg 81 széket birtokló liberális (Renew) frakciója kapott helyet a koalícióban.

Az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni pártját (Fratelli d’Italia) is magában foglaló ECR olasz képviselője, Nicola Procaccini úgy fogalmazott: jelenleg nem tudják támogatni Von der Leyen jelölését, mivel nem ismerik a koalíció politikai napirendjét.

Olasz ambíciók

A hétfői informális csúcstalálkozóra reflektálva Giorgia Meloni úgy nyilatkozott: „Amikor az Európai Tanácsban voltunk, egyesek úgy érkeztek a csúcspozíciókat érintő javaslatokkal, hogy nem is gondolkodtak azon, hogy mik a választók jelzései, vagy hogy lépésváltásra van szükség a prioritások miatt”. Az olasz kormányfő szerint az alkut megkötő frakciók azért sietnének az egyezség lezárásával, mert „rájöttek, hogy ez egy törékeny megállapodás lehet.”

A Politico szerint a római vezetésnek komoly ambíciói vannak a következő bizottságban a gazdasági tárca vezetésére, az ECR parlamenti frakcióban pedig az ügyvezető elnöki vagy alelnöki posztra. A lap úgy tudja, hogy Raffaele Fitto jelenlegi olasz EU-ügyi miniszter a legesélyesebb a posztra. Mellette felmerült még Elisabetta Belloni, az olasz hírszerzés vezetőjének a neve is az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztjára. A lap szerint azonban Belloni esélyei alacsonyak, mivel

az olasz kormányfőt inkább a gazdasági tárca vezetése érdekli, a regionális kiegyensúlyozottság miatt pedig a jelenlegi háttéralku keretében az EU fődiplomata posztját az észt miniszterelnök kapná.

A parlament szerepe

Noha Ursula von der Leyen az olasz kormányfő támogatása nélkül is újraválasztható lenne a bizottság elnöki tisztségére, szakértők szerint nem lehet kikerülni az EU harmadik legnagyobb gazdaságának vezetőjét a döntésnél.

A háttéralkuk jellegét jól mutatják egy másik, szintén a neve elhallgatása mellett nyilatkozó diplomata szavai, aki úgy fogalmazott:

nem áll szándékukban bevonni az ECR-t a koalícióba, de tiszteletben tartják Meloni szerepét az Európai Tanácsban.

A lap arra is emlékeztet, hogy az Európai Unió állam-és kormányfőinek jövő héten kell hivatalosan elfogadniuk a csúcsjelölti csomagot, amelyet azután még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ezért, ha nem akarnak a nyár közepéig elhúzódó egyezkedést, meg kell előzni a politikai bizonytalanságokat. Ursula von der Leyen jelölésének elfogadásához a Politico szerint 361 szavazatra van szükség a 720 fős testületben.

A jelenlegi néppárti-szocialista-liberális koalíciónak 400 mandátuma van összesen, azonban lehet tartani, hogy

az EPP mohósága miatt a szocialisták egy része nem fogja megszavazni a néppárti Von der Leyent.

Amennyiben mégis sikerül megállapodásra jutni a háttérben, és a parlament sem akadályozza Von der Leyen újraválasztását, az új bizottság várhatóan november elején kezdheti meg a működését.

Az eredeti cikk itt olvasható.

Kiemelt kép: Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Olaf Scholz német kancellár a G7-csúcstalálkozó zászlószentelésén az olaszországi Brindisiben, Borgo Egnaziában 2024. június 13-án. (Fotó: EPA/GIUSEPPE LAMI)

Ajánljuk még