Az Európai Unió július 4-től brutálisan megemeli a kínai elektromos autókra kivetett vámokat; a legmagasabb tarifa 38,1 százalék lesz. Peking gyorsan reagált: a brüsszeli lépésre az európai sertéshúsimport ellen dömpingvizsgálatot indított. Mint azt a hirado.hu megírta: a hétfőn bejelentett lépés elsősorban Spanyolországot, Hollandiát és Dániát érinti; a vizsgálat az emberi fogyasztásra szánt friss, hűtött és fagyasztott sertéshúsra és annak melléktermékeire vonatkozik. A „vizsgálat elindításának oka a kínai állattenyésztési szövetség által június 6-án benyújtott panasz” – közölte a minisztérium.
Az Európai Bizottság szóvivőjének nyilatkozata szerint az Európai Unió nem aggódik a vizsgálat elindítása miatt, és az EU biztosítani fogja, hogy a vizsgálat megfeleljen a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) összes vonatkozó szabályának.
Spanyolország ugyanakkor tárgyalni szeretne a Kínába irányuló sertéshús-exportra vonatkozó vámok kivetésének elkerüléséről.
Kína tavaly mintegy hatmilliárd dollár értékben importált sertéshúst, ennek több mint a felét az EU-ból, amelynek nagyjából egynegyede Spanyolországból származott.
A második és harmadik helyen álló Hollandia és Dánia tavaly 620 millió dollár, illetve 550 millió dollár értékben exportált sertéshúst Kínába.
A pekingi kereskedelmi minisztérium közlése szerint a vizsgálat 2025. június 17-én zárulhat le, de szükség esetén további hat hónappal meghosszabbítható.
Ez azonban nem elégíti ki a kínai autógyártókat és ágazati csoportokat, amelyek képviselői a lap információja szerint egy keddi, zárt ajtók mögött tartott egyeztetésen javasolták a jelenleg 15 százalékos importvámok 25 százalékra emelését a nagy méretű, EU-ból importált személyautók esetében.
A Reuters a hírrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy az EU kereskedelmi politikája egyre protekcionistábbá válik Kínával szemben, Brüsszel próbálja megvédeni az egységes piacot a tömegesen termelt, olcsó kínai áruktól. A Global Times egyébként egy hónapja számolt be először a kínai gyártók javaslatáról, és kínai illetékesek is utaltak rá, hogy elképzelhető ez a fajta válaszlépés.
Az intézkedésnek komoly hatása lenne, mivel az EU tavaly 19,3 milliárd euró értékben adott el autót Kínába.
Ugyanakkor az európai sertéságazat képviselői elismerik, hogy hatalmas veszteséget okoz majd nekik, ha Peking importvámokkal sújtja őket, és ezt erősítette meg a Global Timesnak egy csak Maként nevesített kínai iparági forrás is. Ha a sertésipari termékeket nehéz lesz Kínába exportálni, akkor az európai termelők aligha találnak elég nagy piacot a kiváltására, ami nyilvánvalóan hatással lesz az uniós sertésárakra, tovább sújtja az európai agrárágazatot. Utána pedig nehéz lesz talpra állni – vélekedett.
Ugyanezt emelte ki Arnaud Rousseau, a legnagyobb francia agrárszövetség, az FNSEA elnöke is. „Aggódunk. A sertés bizonyos részeit nem fogyasztják Európában, ezeknek piacot kell találni, és Kína fontos piac. Gyorsan bajba kerülhetünk, ha nem tudunk egyes országokkal kereskedni” – nyilatkozta a Reutersnek.
A Global Times idézte Ksenija Simovicot, a legnagyobb európai agrárlobbi, a Copa-Cogeca vezető kereskedelmi tanácsadóját is, aki közölte, hogy ez számukra elfogadhatatlan. „Az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell róla, hogy ne megint az agrárágazat fizesse meg a más szektorokat érintő viták árát” – jelentette ki.
A kínai válaszcsapásoknak ráadásul még nincsen végük, sajtóinformációk szerint a kínai vállalatok kérni fogják a kormánytól azt is, hogy indítson vizsgálatot az uniós tejipari import állami támogatásával kapcsolatban.
Az uniós országok 2022-ben kétmilliárd, tavaly 1,7 milliárd euró értékben exportáltak tejipari termékeket Kínába.
Az EU az ország második legnagyobb tejipari beszállítója, a teljes tavalyi import 36 százalékát adta. A 27-eket Új-Zéland előzi csak meg 5,25 milliárd dolláros exporttal, a harmadik helyen Ausztrália áll 848 millió dollárral. Mindkét ország kötött azonban szabadkereskedelmi megállapodást Kínával, ami lehetővé teszi a vámmentes exportot és importot.
A Reuters emlékeztetett, hogy egyelőre nem lehet ugyan tudni, pontosan milyen termékek esetében indíthatnak vizsgálatot, de a legfőbb uniós exporttermék
- a tejsavópor,
- a tejszín
- és a friss tej.
A holland, a francia, a német, az ír és a dán tejipar lesz leginkább érintett – olvasható a Világgazdaság hasábjain.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: EPA/ Ronald Wittek)