Aktuális

Meghosszabbította és kiterjesztette a Belügyminisztérium a vörös kódot

Nem született megállapodás Brüsszelben a gyermekek szexuális védelmének online szabályozásáról

Az Európai Unió tagállamainak állandó nagykövetei csütörtökön vitatták meg a belga EU-elnökség által javasolt új gyermekvédelmi szabályozás tervezetét. Ennek értelmében egy új szűrési mechanizmus bevezetésére köteleznék az online üzenetküldő alkalmazások üzemeltetőit, mint például a Messenger, a WhatsApp vagy a Signal. Az új technológia bevezetése azonban az üzenetküldő szolgáltatások biztonságosságát kockáztatná, valamint alapvető dilemmákat vet fel az alapvető szabadságjogok, illetve a magánélet védelmét illetően.

Az Európai Unió tagállamainak uniós nagykövetei elhalasztották a gyermekek szexuális zaklatásáról szóló rendeletről szóló szavazást, mivel továbbra is jelentős nézeteltérések vannak – írta az Euronews csütörtökön. A brüsszeli médium emlékeztetett, hogy a javaslat egy új technológiai szabályozás bevezetését tenné kötelezővé a titkosított üzenetküldő alkalmazások számára, hogy a felhasználók képe-és videófeltöltéseit ellenőrizzék. Az úgynevezett „feltöltés moderáció” bevezetésének javaslata azonban már 2022 óta húzódik, mert több szabadságjogi és internetbiztonsági aggály is felmerült.

Mit figyelnének?

A csütörtökön tárgyalt javaslat értelmében a moderációs technológia

egyaránt figyelné a titkosított üzenetküldő rendszereken küldött képeket, videókat és url-eket, hogy észleljék a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos elemeket, és jelentést tegyenek a hatóságoknak.

A cikk kiemelte ugyanakkor, hogy a felhasználóknak lehetőségük lenne beleegyezni a feltöltési moderációba, annak megtagadása esetén pedig a szolgáltatás csupán a szöveges üzenetek küldésére korlátozódna, képek, videók és url-ek továbbítását nem tenné lehetővé.

A belga elnökség még május 28-án terjesztette elő a módosítást, hogy „megtörje a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos szabályozás tárgyalásaiban kialakult patthelyzetet”. A 27 tagállam diplomatái között folytatott viták megosztottak voltak a magánélet védelme és a biztonságot előtérbe helyezők között. A belga javaslat azonban egy kompromisszumos megoldást ajánlott, mivel nem érintette az üzenetek titkosítását:

a tartalmat az átküldés előtt szkennelnék, így az üzenet maga titkosított maradna.

Rengeteg a kérdőjel

A szabályozási javaslat kritikusok szerint az új technológia tömeges megfigyeléshez vezethet. Patrick Breyer, a Német Kalózpárt európai parlamenti képviselője például úgy fogalmazott:

„Egy olyan szélsőséges megfigyelési rendszer kiépítésének küszöbén állunk, amilyet még sehol a szabad világban nem láttunk. Oroszország és Kína sem tudott ilyen szintű megfigyelést megvalósítani, mint amit az EU tervez.”

Callum Voge, az Internet Society magánéleti ügyekért felelős szószólója szintén egyetértett. Mint elmondta, a tervezet utat nyithat „a jogtalan tömeges megfigyelés előtt”, emellett aláássa a végpontok közötti titkosítás értékét, mint a magánszféra biztonságát szolgáló eszközt.

Szintén kritikus hangot ütött meg az Európai Unió Tanácsának jogi szolgálata is. Álláspontjuk szerint kétséges, hogy a javasolt szöveg „összhangban van-e az emberi jogi törvényekkel, amelyek tiltják az általános megfigyelést”.

Kémkedésre adna lehetőséget

A kereskedelmi szövetségek pedig arra figyelmeztettek, hogy a belga soros elnökség javaslata hibás, így az ártalmatlan felhasználók magas számú túlszűrését kockáztatják.

Ez túlterhelheti a bűnüldöző szervek jelentési rendszereit is

– figyelmeztettek.

Ella Jakubowska, az EDRi (Európai Digitális Jogok) szervezetének politikai vezetője szerint a szűrési technológiát a szakértők széles körben elutasítják. Indoklásuk szerint ezzel a kémprogramokhoz hasonló szoftver kerülne „lényegében minden ember eszközébe egy hátsó ajtót építve, amelyet hackerek, ártó szándékú és más rosszindulatú szereplők kihasználhatnak”.

A Signal üzenetküldő alkalmazás elnöke, Meredith Whittaker levélben ellenezte a feltöltés moderálását, szerkesztését. Hangsúlyozta: az „olyan sebezhetőséget hozna létre, amelyet hackerek és ellenséges nemzetállamok kihasználhatnak, megszüntetve a feltörhetetlen matematikai védelem nyújtotta biztonságot”.

Ha elfogadják

Az Euronewes azonban emlékeztetett, hogy amennyiben a nagykövetek megállapodnak, az utat nyitna a tárgyalások megkezdéséhez az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács között. Ennek megkezdése azonban 2024 őszén valósulhat meg leghamarabb, mivel az új parlamentet be kell iktatni, a július elsejétől az uniós soros elnökségét átvevő Magyarországnak pedig meg kell szerveznie azt. A hírportál úgy fogalmaz,

Magyarország elkötelezte magát a gyermekek online szexuális zaklatásának megelőzésére és leküzdésére irányuló hosszú távú jogalkotási megoldások kidolgozása, valamint a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni irányelv felülvizsgálata mellett.

A folyamatos viták intenzívek lesznek, tekintettel arra, hogy a parlament kizárta a végpontok közötti titkosítás megkerülését. A tagállamoknak és a parlamentnek 2026 áprilisáig kell megállapodást elérniük.

Az eredeti cikk itt olvasható.

A kiemelt kép illusztráció. A képen: egy iPhone okostelefon Facebook- és Messenger-alkalmazásai (Fotó: MTI/AP/Jenny Kane)

Ajánljuk még