24 év után látogatott kedden Phenjanba Vlagyimir Putyin, akit Kim Dzsong Un kézfogással és öleléssel köszöntött. Észak-Koreának van a világon az egyik legnagyobb létszámú hadserege, amellett, hogy atomhatalom is.
Az orosz elnök támogatásáról biztosította Phenjant az Egyesült Államok által kivetett szankciók ellen, illetve olyan kereskedelmi és biztonsági rendszerek kiépítésére tett ígéretet, amelyeket nem ellenőriz a Nyugat.
Az észak-koreai vezető teljes támogatást ígért Oroszországnak az Ukrajnai háborúhoz. Kim Dzsong Un azt mondta: szorosabbra kell fűzni a két ország kapcsolatait és mélyíteni kell a katonai együttműködésüket is. Amerikai források szerint Észak-Korea már ballisztikus rakéták tucatjaival és 11 ezer konténer lőszerrel segítette Oroszország ukrajnai háborúját.
„Vlagyimir Putyin látogatása azt bizonyítja, hogy Oroszország olyan tekintélyelvű országokkal működik együtt, mint Észak-Korea, Irán és Kína” – mondta a NATO főtitkára Washingtonban. Jens Stoltenberg kiemelte: következményei lesznek, ha Peking folytatja Oroszország támogatását.
„Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy Kína nem folytathatja a normális kereskedelmi kapcsolatokat az európai országokkal. miközben a második világháború óta a legnagyobb háborút szítja és támogatja Európában. Tehát egy bizonyos ponton ennek következményei lesznek Kínára nézve” – fogalmazott a NATO főtitkára.
Az amerikai külügyminiszter szerint a Peking által adott támogatás tartja életben az orosz hadiipart, mert a gépek 70-, a mikroelektronikai eszközök 90 százalékát Kínából importálja Moszkva.
„Komoly aggodalmaink vannak Kínával kapcsolatban, nem a fegyverek szállítása tekintetében, hanem amiatt, hogy Oroszországnak szüksége van arra, hogy fenntartsa védelmi ipari bázisát, és hogy több tankot, több lőszert és rakétát gyártson magának. Igen. Ezek az országok aggodalomra adnak okot” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Közben az orosz északi flotta nukleáris tengeralattjárói hadgyakorlatot tartottak a Barents-tengeren. A műveletben tengeri célpontokat támadtak a tengeralattjárókról indított rakétákkal.
A NATO pedig tárgyalásokat folytat a tagországokkal olyan nukleáris rakéták készenlétbe állításáról, amelyek jelenleg a tárolókban vannak. Erről Jens Stoltenberg beszélt egy lapinterjúban. A NATO főtitkára szerint a szövetség atomfegyvereinek láthatóságát elrettentő eszközként kell használni és azt a NATO nukleáris stratégiájának sarokkövévé kell tenni. Jens Stoltenberg figyelmeztetett: Kína jelentős forrásokat fordít hadserege fejlesztésére és a nukleáris tölteteinek száma 2030-ra elérheti az ezret.
„Élesedik a helyzet, a nukleáris fegyverek emlegetése a kölcsönös elrettentés irányába mutat” – fejtette ki az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója a Kossuth Rádióban. Horváth József szerint Jens Stoltenberg a Fehéroroszországba telepített atomfegyverekre válaszul akarja láthatóvá tenni a NATO nukleáris arzenálját.
Horváth József hangsúlyozta: volt egy furcsa megjegyzése is, hogy nem csak az oroszokkal szemben, hanem Kínával szemben is ezt az elrettentő erőt akarja alkalmazni a NATO, ami azért furcsa, mert eddig az Észak-Atlanti Szövetségről beszéltünk, amelyik Európára koncentrált, és nem Délkelet-Ázsiára.
Horváth József kiemelte: aggodalomra ad okot az is, hogy a NATO nyíltan beszél az Ukrajna misszióról is, amiben a szövetség erősebb kontroll alatt tartaná a fegyverszállításokat, az ukrán katonák kiképzését.