Egy migránsnak mondott fiatal férfiról készült felvétel járta be a lengyel sajtót az elmúlt napokban. A bevándorló egy parkoló autót kezd rángatni, majd felmászik rá, azután az arra közlekedő autókat állítja meg. Az X-en (korábban: Twitter) látható videót feltöltő lengyel lap azt írta: ilyen jelenetek zajlottak le tegnap Lengyelországban – hangzott el az M1 Híradóban.
A Mandiner cikkében azt írják: a kormányváltás óta elözönlik a migránsok Lengyelországot.
A lengyel bevándorlási statisztikák azt mutatják, hogy Németország már több ezer illegális migránst küldött át Lengyelországba az év eleje óta.
Legtöbbször azzal az indokkal, hogy a migránsok Lengyelországban nyertek menedékjogot, majd onnan papírok nélkül szöktek át Németországba, s ezért a németeknek joguk van visszatoloncolni őket keleti szomszédjukhoz.
A lap szerint eközben szaporodnak a lengyel városokban a migránsbűnözés Nyugat-Európában tapasztalt formái,
Varsóból, Poznańból és Biala Podlaskából is érkeztek hírek randalírozó migránsokról.
Más európai országok igyekeznek határikon kívül tartani a migránsokat. Szlovénia például további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határszakaszán. A szlovén belügyminiszter szerint olyan fenyegetésekkel kell számolniuk, amelyek komoly hatással vannak a közbiztonságra. Ezek közé sorolta a közel-keleti helyzet romlását, az ukrajnai háborút és az illegális migrációt.
Míg az Európai Bizottság a határvédelmet egyes országokban teljesen helyénvalónak tartja, Magyarországnak azonban ezért tízmilliárdokat kell fizetnie. Az Európai Bíróság a múlt csütörtökön hirdette ki ítéletét Magyarországról.
Hazánknak 80 milliárd forintot kell fizetnie azért, mert az Európai Bíróság szerint nem felel meg az uniós jognak a magyar migrációs szabályozás.
Az ítélet azt is tartalmazza, hogy amennyiben nem fizet Magyarország, akkor naponta további 400 millió forintot kényszerítő bírságot szabnak ki.
A kormány elfogadhatatlannak tartja az ítéletet – hangsúlyozta az M1-en az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára. Zsigmond Barna Pál arról beszélt, hogy Magyarország a soros uniós elnöksége idején is határozottan képviseli majd álláspontját, hogy a segítséget vigyük a kibocsátó országokba és ne a bajt hozzuk ide.
„A bíróság legutóbbi, Magyarországot sújtó példátlan ítélete ezzel szembe megy, nagy küzdelem várható, de mi, magyarok megszoktuk ezt a küzdelmet, és készen állunk arra, hogy ezt az európai hajót, ezt jó irányba vigyük.”
Tóth Máté nemzetközi jogász pedig a Kossuth Rádióban hangsúlyozta: Magyarországot a határok védelme miatt marasztalták el, ami minden államnak feladata. Tóth Máté szerint az Európia Bíróság döntése a testületet beállítja az olyan politikai szervezetek sorában, mint az Európai Bizottság és az Európai Parlament.
„Ez a forrásmegvonásnak egy újabb eszköze, amit az Európai Bíróság most nagyon kreatívan mellé tett az Európai Parlament és az Európai Bizottság már kendőzetlenül politikai döntései mellé, felsorakozva ugyanebben a politikai, ideológiai Magyarország ellen irányuló egységfrontban.”
Hozzátette: a bíróság döntése teljesen összhangban van azokkal a brüsszeli hangokkal, amelyek jogi köntösbe bujtatott gazdasági szankciókkal próbálják meg a magyar kormányt ellehetetleníteni.
Kiemelt kép: Járőröző katona és rendőr a magyar-szerb határon felállított ideiglenes határzár mellett Mórahalom térségében 2016. február 8-án. Az illegális migráció fokozódása miatt 2016. február 5-től növelték a rendőri létszámot a déli határnál.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely