Csütörtökön és pénteken Brüsszelben tárgyalnak a NATO-tagállamok védelmi miniszterei. A találkozó fő témája ismét Ukrajna támogatása lesz. A NATO főtitkára a megbeszélés előtt azt mondta: fel kell számolni a hiányosságokat és foglalkozni kell Kijev lőszerekre, fegyverekre és légvédelemre vonatkozó igényeivel, amelyeket sürgősen teljesíteni kell. Jens Stoltenberg úgy fogalmazott: a szövetségnek hosszú távú, kiszámítható támogatást kell nyújtani Ukrajnának, amire egy keretrendszert is létre kell hozni.
„Arra számítok, hogy a védelmi miniszterek megállapodnak az Ukrajnának nyújtandó NATO biztonsági segítségnyújtási és képzési tervben, és egy hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalásról is tárgyalni fogunk, amelyről a szövetséges vezetők várhatóan a júliusi NATO-csúcstalálkozón fognak megállapodni” – fogalmazott a NATO főtitkára.
A NATO hónapok óta dolgozik azon a terven, ami az erősebb szerepvállalását hozná magával az orosz–ukrán háborúban. Ez magában foglalná egyebek mellett az ukrán katonák kiképzését és a fegyverszállítások koordinációját is, amellett, hogy százmilliárd dollárt pumpálnak öt év alatt a konfliktusba.
„Magyarország sem embert, sem fegyvert, sem pénzt nem küld egy esetleges NATO-misszióba” – közölte Orbán Viktor szerdán, miután Jens Stoltenberggel tárgyalt Budapesten. A miniszterelnök kiemelte: a szövetség területén kívül bármilyen akcióban a részvétel csak önkéntes lehet.
„Garanciákat kaptunk arra, hogy az ukrán–orosz háború esetében Magyarországnak a területén kívüli katonai akcióban nem kell részt vennie, és Magyarország pénzt a közös teherviseléshez nem ad, sem embert nem küld ebbe a háborúba. Magyarország területét nem lehet felhasználni az ebbe a háborúba való bekapcsolódás érdekében. Mindent megkaptunk, ami a most fennálló kérdések rendezéséhez szükséges” – mondta. A kormányfő azt is világossá tette: Magyarország nem blokkolja a NATO többsége által szorgalmazott döntéseket.
Magyarország és a NATO is elérte a céljait a szerdai találkozón, Magyarország nem vesz részt a NATO missziójában, cserébe pedig nem akadályozza a többi tagország együttműködését Ukrajnával – erről a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője beszélt az M1-en. Pócza István szerint a sikerben kiemelt jelentőségű volt, hogy a választásokon a magyar állampolgárok a békét támogatták.
„A magyar választópolgárok egy olyan felhatalmazást adtak, amiről a miniszterelnök összefoglalva azt mondta, hogy több mint kétmillió ember áll a mögött az álláspont mögött, amit ő eddig képviselt, vagyis, hogy Magyarország ne involválódjon ebbe a konfliktusba. Vagyis ez egy visszajelzés, egy újabb megerősítés a miniszterelnök és a kormány számára, ezért a NATO főtitkára nem is várja, hogy Magyarország álláspontját az egyik pillanatról a másikra módosítsa” – mondta. Pócza István hozzátette: fontos volt, hogy a NATO főtitkára Budapesten mondja ki az üzeneteket és itt szülessen megállapodás Magyarország kimaradásáról, mivel hazánk közel van a konfliktushoz, és a magyarok sokkal többet érzékelnek a háborúból, mint a nyugati emberek.