Olaf Scholz német kancellár a konferencia megnyitóján elmondta: a Világbank becslése szerint Ukrajnának a következő évtizedben 500 milliárd dollárra lehet szüksége az újjáépítéshez. A kancellár hangsúlyozta, hogy több szektorban is befektetési lehetőségek nyílnak majd Ukrajnában, például a megújuló energiák, az információs technológia és a gyógyszergyártás terén.
Scholz arról is beszélt, hogy Németország további légvédelmi rendszereket, rakétákat és lőszereket küld Ukrajnának, hogy segítse Kijev védekezését az orosz támadásokkal szemben.
„Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fog győzelmet aratni, sem pedig békefeltételeket diktálni az Ukrajnával szemben folytatott háborúban” – szögezte le a német kancellár, megjegyezve, hogy ezt a meggyőződést kívánják majd erősíteni a hét végén Svájcban tartandó békecsúcson.
Olaf Scholz arra kérte a nyugati partnereket, hogy nyújtsanak még több támogatást Ukrajnának, és minden lehetséges eszközzel álljanak az ukrán légvédelem erősítésére létrehozott német kezdeményezés mellé.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a konferencián arról beszélt: arra számít, hogy a berlini rendezvénynek köszönhetően több milliárd euró értékben megállapodások jöhetnek létre az ukrán energiaszektor és a katonai védekezés támogatására.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelte, hogy az orosz támadások fő célpontjai közé tartoznak az ukrán energetikai létesítmények. Elmondta: Ukrajna azt tervezi, hogy még idén egy gigawatt teljesítményű, gázüzemeltetésű áramfejlesztő kapacitást hoz létre, a következő években pedig ezt négy gigawattra bővítenék. Az ukrán elnök szerint az orosz hadsereg csapásai március óta kilenc gigawatt teljesítményű – az ország szükségleteinek mintegy felét fedező – energiatermelő kapacitást semmisítettek meg.
Zelenszkij rámutatott arra is, hogy Ukrajnában az oktatási rendszer, a lakhatás és az egészségügy helyreállításához is forrásokra lenne szükség.
Annalena Baerbock német külügyminiszter Ukrajna európai uniós perspektíváját hangoztatta a konferencia első napján.
„Szeretnénk egyértelművé tenni, hogy nemcsak a brutális orosz agresszióval szállunk szembe együttes erővel, hanem vállaljuk azt is, hogy egyengetjük Ukrajna előtt az Európai Unió felé vezető utat” – mondta.
Kapcsolódó tartalom
A német miniszter kifejtette, hogy Ukrajnában az embereknek az országot ért támadások miatt elsősorban arra lenne szükségük, hogy helyreálljon az áram- és vízszolgáltatás, és legyen fűtés. Ezért is fontos, hogy a berlini konferencián nem csak politikusok, hanem az ukrán emberekért dolgozó polgármesterek, vállalkozók és különféle szervezetek képviselői is részt vesznek annak érdekében, hogy egy napon majd, a háború megnyerése után Ukrajna ne csak szabad ország legyen, hanem gazdaságilag is képes legyen a saját lábán megállni egy egyesült Európában – fogalmazott Baerbock.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a bizottság álláspontja szerint az EU június végén megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, miután az ország végrehajtotta az összes előzetesen megbeszélt reformintézkedést.
Ukrajna tagjelölti státuszáról a tavaly decemberi EU-csúcstalálkozón született döntés, de a csatlakozási tárgyalások elindításának időpontját még nem rögzítették.
Von der Leyen a konferencián arról is beszélt, hogy az EU részéről május közepén jóváhagyott 50 milliárd eurós, hosszú távú pénzügyi támogatásból 1,9 milliárd eurót június végéig Kijev rendelkezésére bocsátanak.
Elmondta továbbá azt is, hogy az Európai Unió 1,4 milliárd euró értékben megállapodásokat kötött több bankkal annak érdekében, hogy vonzóvá tegyék a magánszektor számára az ukrajnai beruházásokat, és megkönnyítsék a finanszírozáshoz való hozzáférést az ukrajnai vállalatok számára.
A nemzetközi újjáépítési konferenciára nagyjából 60 országból mintegy 2000 résztvevő érkezett a német fővárosba. Nem donorkonferenciáról van szó, hanem olyan rendezvényről, amely elősegíti a politikai, gazdasági és civil szereplők kapcsolatépítését.