Az Európai Néppártnak (EPP) és a baloldalnak az a legrosszabb rémálma, hogy az európai parlamenti választások következtében a jobboldali pártok nemcsak megerősödnek, hanem szoros egységet is alkotnak majd – fogalmazott Gát Ákos Bence a hirado.hu-nak.
Az olasz kormányfő szerepe
A jelenlegi mandátumbecslések szerint „az egyesült jobboldal akár a második legjelentősebb frakciót jelenthetné az EP-ben” – mutatott rá az elemző, majd kiemelte: Ursula von der Leyen ezt meg akarja akadályozni. Mint mondta, Von der Leyen ezért is célozgat arra, hogy nyitva áll az ajtó az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládját (ECR) vezető Giorgia Meloni olasz miniszterelnök előtt.
Kapcsolódó tartalom
Gát Ákos Bence úgy véli, hogy az olasz miniszterelnök kivárja az EP-választások eredményét, és amennyiben az eredmények tükrében létrejöhet egy meghatározó, a jelenlegi brüsszeli hatalmi rendszert felborító jobboldali összefogás, nagyobb eséllyel megy szembe a mainstreammel.
„Ne felejtsük el, hogy Ursula von der Leyen megzsarolta Olaszországot a legutóbbi nemzeti választás előtt: ha túlzottan jobboldaliak lesznek, ők is a nyakukba kapják a jogállamisági eljárásokat” – emlékeztetett a kutató.
A baloldali taktika
Azonban ezek a közeledések önmagukban is problémások, mivel még ha Meloni engedne is a kísértésnek, feszültséget okozna az EPP és az ECR lengyel tagpártjainak összebékítése, akik hazájukban éppen vérre menő küzdelmet folytatnak egymással. A baloldal további reménye a jobboldali egység megakadályozásában az Oroszországhoz való viszonyulás, ami valóban eltérő álláspontokat mutat a jobboldali pártok között – mutatott rá az elemző.
Kapcsolódó tartalom
„Ugyanakkor semmi sem írja elő, hogy a jobboldalnak ezt a kérdést kell a középpontba helyeznie. A legfontosabb, Európa jövőjét meghatározó kérdésben ugyanis egyetértenek: semelyikük sem kér az Európai Egyesült Államokból”
– fogalmazott.
Gát Ákos Bence szerint amennyiben a szuverenista vagyis európai centralizációs törésvonalat helyezik előtérbe, szoros együttműködés jöhet létre a jobboldalon. Ráadásul ez a közös ügy jelenthetné az orosz kérdés megoldását is. A nemzeti szuverenitás egyik legfontosabb eleme ugyanis, hogy egy ország szabadon határozhatja meg a külpolitikáját – mutatott rá.
Az elemző hangsúlyozta, hogy orosz–ukrán háború és általában a külpolitika legérzékenyebb kérdéseit az EU alapszerződésének megfelelően vissza kell adni a tagállamok hatáskörébe.
Az ukrán kérdés
„Ha a választások eredménye miatt enyhülne a Magyarországgal kapcsolatos kettős mérce, talán hazánk érveit is jobban meghallanák” – mondta az MCC európai ügyekért felelős vezetője. A szakértő úgy fogalmazott, hogy az is jelentős eredmény lenne, ha „a háborús pszichózis helyett pragmatikus párbeszédet lehetne folytatni az Ukrajnában zajló tragikus háborúról.”
Amennyiben marad a háborúpárti többség, és Európa a hadiipar fejlesztésére szánja el magát, az újabb közös uniós hitelfelvételt tenne szükségessé. Szerinte azonban egy újabb hitelfelvétellel „még egy lépéssel közelebb kerülnénk az Európai Egyesült Államok megvalósulásához.”
Az elemző emlékeztetett, hogy az EU története során eddig csak a Covid–19 okozta gazdasági válság miatt történt közös hitelfelvétel, ami meggyőződése szerint csak az adósságközösség megvalósításához vezetett. Ez pedig hosszú távon újabb uniós, államok fölötti szervek létrehozását tenné szükségessé. „Ezek a szupranacionális intézmények felügyelnék a tagállami költségvetéseket. A nemzeti parlamentek pedig legfontosabb történelmi előjogukat, a költségvetésről való döntést veszíthetik el” – fejtette ki.
Arra reagálva, hogy Emmanuel Macron francia elnök éppen az elmúlt hetekben javasolta az uniós büdzsé megduplázását, Gát Ákos Bence rámutatott, hogy a tagállamok már a legutóbbi költségvetési kiigazítástól is ódzkodtak.
Történhet meglepetés
Az elemző arra is rámutatott, hogy Nyugat-Európából nézve sem a közös hitelfelvétel, sem a háború veszélyei nem látszódnak olyan élesen, mint Magyarországról. Mint mondta, Magyarország helyzete speciális abból a szempontból, hogy egyrészt a brüsszeli hatalmi központ immár másfél évtizede próbál beavatkozni a magyar politikába egyre durvább politikai és pénzügyi eszközökkel, másrészt közvetlenül az ukrajnai háború szomszédságában van.
„Ukrajna a közvetlen szomszédunk, határon túli honfitársaink közvetlenül is szenvednek a háború borzalmaitól. Így ezekben az ügyekben mi erőteljesebben érzékeljük az unió rohamos átalakulási folyamatait és a különböző uniós politikai döntések súlyát”
– fejtette ki Gát Ákos Bence.
A választási előrejelzések kapcsán megjegyezte, hogy nemcsak lehetséges, de borítékolható is, hogy eltérések lesznek. A választási eredményekig csak spekulálhatunk, különös tekintettel arra, hogy 27 uniós országban rendeznek választásokat – fogalmazott.
Kiemelt kép: Szavazólapok a budapesti ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. épületében 2024. május 22-én. Nyomtatják a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az európai parlamenti képviselők június 9-ei választásának szavazólapjait a nyomdában. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)