Macron háborúja: így jutott el a francia elnök a rakétáktól a nyugati csapatok és a Mirage gépek Ukrajnába küldésééig

| Szerző: hirado.hu
Egyenes ív vázolható fel Emmanuel Macron francia köztársasági elnöknek az ukrajnai katonai szerepvállalásra vonatkozó bejelentései között, onnan kezdve, hogy tavaly a Scalp rakétákat Kijevnek adományozó Párizs idén februárban már szárazföldi csapatok Ukrajnába küldéséről beszélt, odáig, hogy csütörtökön, Zelenszkij látogatásának előestéjén már a Mirage 2000-5 típusú vadászgépek átadásáról nyilatkozott kamerák előtt.

A legkevésbé sem minden előzmény nélküli az a bejelentés, amelyet csütörtökön tett Emmanuel Macron: a TF1 és a France2 kamerái előtt a francia köztársasági elnök arról beszélt, hogy pénteken

megállapodást ír alá Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Mirage 2000-5 vadászrepülők küldéséről és 4500 ukrán katona kiképzéséről.

Ez a nyilatkozat szervesen illeszkedik abba a múlt július óta tartó folyamatba, melynek során Franciaország mintegy harmadik félként igyekszik beszállni az orosz–ukrán konfliktusba. Kronológiánk néhány mérföldkövét mutatja be ennek a folyamatnak.

A fordulat éve

France24, 2023. július 12.

Emmanuel Macron francia elnök július 11-én, a vilniusi NATO-csúcsra megérkezésekor jelentette be, hogy nagy hatótávolságú Scalp rakétákat szállít Ukrajnának, amelyek képesek nagy távolságból csapást mérni az orosz hadseregre. Ez Kijev régi kérése volt, amely viszont mindeddig beleütközött a konfliktus eszkalálódásától való nyugati félelmekbe. Miért ez a fordulat?

A bejelentés nagy port kavart. Guillaume Lasconjarias, a Sorbonne professzora, hadtörténész és korábbi NATO-kutató a France 24-nek elmondta: „Franciaország az ukrán légierőnek olyan kapacitást ad, amellyel már (hadműveleti) mélységben indíthat ellentámadást.”

Szárazföldi erőket küldenének?

Le Figaro, 2024. február 27.

Az Ukrajna támogatására szervezett nemzetközi konferenciát követően, február 26-án hétfőn Párizsban 21 államfő gyűlt össze, és Emmanuel Macron megerősítette Párizs elkötelezettségét Ukrajna iránt. „Oroszország legyőzése elengedhetetlen Európa biztonsága és stabilitása szempontjából” – mondta egy sajtótájékoztatón. Úgy fogalmazott, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy szárazföldi csapatokat küldjenek Ukrajnába, de kijelentette, hogy nincs konszenzus a lépéssel kapcsolatban a húsz európai vezető részvételével Párizsban tartott találkozón, amelyet Macron hívott össze, hogy felgyorsítsa az orosz hadsereg lépéseire adott európai választ.

La Tribune, 2024. március 7.

Macron szerint „nincs vörös vonal” Franciaország részéről, ha arról van szó, hogy Ukrajnát támogassa Oroszországgal szemben.

A francia elnök pártvezetőkkel találkozott, hogy megvitassák az ukrajnai konfliktust. Erre közvetlenül egy olyan parlamenti szavazás előtt került sor, amely viharosnak ígérkezett, különösen az elnöknek azon bejelentése után, amely (ukrajnai) csapatok bevetésének lehetőségéről szól.


Publicsenat.fr (a nemzetgyűlés weboldala), 2024.03.12.

Mit tartalmaz a Franciaország és Ukrajna között aláírt, és a parlamentben vitatott biztonsági megállapodás? Az Emmanuel Macron és Volodimir Zelenszkij által február 16-án aláírt kétoldalú biztonsági megállapodást vitatta meg a nemzetgyűlés, azt követően pedig a szenátus. A megállapodás hárommilliárd euró további katonai segély nyújtását írja elő 2024-ben.

A dokumentumot a köztársasági elnök február 16-án írta alá az Élysée-palotában, néhány nappal az orosz invázió kétéves évfordulója előtt.

A két államfő megállapodott abban, hogy mindaddig megerősítik a francia támogatást Ukrajnának, amíg az orosz agresszió tart.

Ez a kétoldalú megállapodás a G7-államok által a 2023 júliusában Vilniusban tartott NATO-csúcson tett kötelezettségvállalások részét képezi. A Párizs és Kijev között aláírt megállapodás kifejti, hogy Franciaország hárommilliárd eurós kiegészítő támogatást nyújt 2024-ben. Emlékeztet arra is, hogy ez a támogatás 2022-ben 1,7 milliárd eurót, 2023-ban pedig 2,1 milliárd eurót tett ki. Ezek az összegek a katonai és a védelmi kiadásokat fedeznek.

Párizs nagy felbontású képeket továbbít

Radio France, France Inter, 2024. április 4.

A francia és az orosz védelmi miniszter 2022 októbere óta először beszélt telefonon április 3-án, szerdán. Egy telefonhívás, amely számos reakciót váltott ki, megmutatja, mennyire lehetetlennek tűnik ma a párbeszéd Moszkvával. Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter április 3-án felvette a telefonját, hogy felhívja kollégáját, Szergej Sojgut. A két politikus már másfél éve nem beszélt egymással. A beszélgetés egy óráig tartott. A két tábor beszámolói pedig teljesen eltérnek egymástól.

Orosz részről arra a következtetésre jutottak, hogy a két ország hajlandó a párbeszédre Ukrajna témájában. Azt viszont kifogásolták, hogy miért nem az isztambuli békekezdeményezés alapján tárgyalnak. Párizsban közben kijelentették: a francia miniszter semmit sem javasolt , és fenntartás nélkül elítélte az Oroszország által Ukrajnában folytatott agressziós háborút. Oroszország fenntartotta a terrortámadásról alkotott változatát. Kifejtették: remélik, hogy a francia szolgálatok nem vettek részt a támadásban. Emmanuel Macron ma elítéli az oroszok barokkos és fenyegető megjegyzéseit –ám Franciaország bizonyos értelemben csapdába esett, és több hete Moszkva célpontjává vált.

Intelligenceonline.fr, 2024. április 15.

2024. február 16-án az Élysée-ben Emmanuel Macron és Volodimir Zelenszkij kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá. Az Intelligence Online párizsi, kijevi és varsói forrásokból feltárta annak a titkos megállapodásnak a részleteit, amelynek révén Párizs nagy felbontású képeket továbbít Ukrajnának. Nem anélkül, hogy gyengítené a francia–lengyel együttműködést ezen a területen.

Nincsenek határaink

Le Journal De Dimanche, 2024. április 15.

„Vannak-e határaink? Nincsenek!”: Emmanuel Macron megindokolta Ukrajna fokozott katonai támogatását. Emmanuel Macron április 25-én a Sorbonne-on tartott beszédében leírta a veszélyben lévő Európát: szerinte a helyzet megköveteli, hogy minden lehetőséget mérlegeljenek védelmére. Oroszországot azzal vádolta, hogy egzisztenciális fenyegetést jelent Európára az ukrajnai háborúban való részvétele révén – írja a The Huffington Post. Az elnöki beszéd a február végén emlegetett stratégiai kétértelműséghez való visszatérést jelzi.

Ennek lényege, hogy Kijev védelméből semmit sem zárnak ki, beleértve a francia csapatok kiküldését is.

„Egy gátlástalan hatalommal állunk szemben, amely megtámadott egy európai országot, ám amely már nem különleges műveletet tart, és már nem akarja megmondani, mik a határai. Miért kellene minden reggel nekünk is elmondanunk, hogy mi a határunk, stratégiailag?” – tette fel a kérdést Emmanuel Macron, mielőtt kifejtette: „Ha úgy gondoljuk, hogy Ukrajna elengedhetetlen a biztonságunkhoz, és ami ott forog kockán, az meghaladja az ország területi szuverenitását, és hatással van az európaiak biztonságára, vannak-e határaink? Nincsenek!”


Publicseant.fr, 2024. május 2.

Emmanuel Macron kitart amellett, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába: „Semmit sem zárok ki, mert velünk szemben áll valaki, aki semmit sem zár ki!” Az államfő a The Economist című brit lapnak adott interjúban megerősítette az Oroszországgal szembeni stratégiai kétértelműségről szóló diskurzust. A köztársasági elnök ezért továbbra is francia csapatok beavatkozását képzeli el, ha az oroszok áttörnék a frontvonalat. Macron úgy fogalmazott: ha nem lenne (napirenden az) ukrán kérdés, nem érezhetnénk magunkat többé biztonságban Európában.

Beadta a derekát

France 24, 2024. május 28.

Macron azt akarja, hogy az ukránok semlegesítsék az orosz támaszpontokat – jelentette ki Putyin. Emmanuel Macron francia elnök azt mondta, meg akarja engedni, hogy az ukránok semlegesítsék azokat az oroszországi bázisokat, amelyekről rakétákat lőnek ki Ukrajnára.

Válaszul Vlagyimir Putyin súlyos következményekkel fenyegetőzött, ha nyugati fegyvereket vetnek be orosz terület ellen. Az Egyesült Államok ugyanakkor ismételten kijelentette, hogy ellenzi az amerikai fegyverek bevetését orosz területek ellen.


Európában, különösen a kis országokban, el kell gondolkodniuk azon, hogy mivel játszanak. Nem szabad elfelejteniük, hogy ezek nagyon gyakran kis területű és nagyon sűrűn lakott államok” – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin egy sajtótájékoztatón. Ukrajna (mindeközben) azt követelte, hogy a Nyugat által szállított fegyvereket bevethesse katonai célpontok ellen orosz földön, de a támogatás kérdése megosztotta az európai államokat.

Le Figaro, 2024. június 6.

Több mint egy év szisztematikus „nem” után Emmanuel Macron végül beadta a derekát. Az államfő csütörtök este a France 2 és a Tf1 csatornán sugárzott interjúban bejelentette, hogy Franciaország az év végéig Mirage 2000-5 típusú vadászgépeket szállít Ukrajnának. „Koalíciót fogunk építeni más partnerekkel” – magyarázta anélkül, hogy a szállítandó repülőgépek számát pontosította volna. Párizs igyekszik meggyőzni más országokat, amelyek szintén rendelkeznek Mirage gépekkel, hogy adják át azokat Kijevnek. Görögország, India, Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Brazília mind a Dassault Aviation gyáraiból származó gépeket használja.


„Idén nyártól az ukrán pilótákat Franciaországban fogják kiképezni ezeken a repülőgépeken. A francia légierő egyelőre csak mintegy tíz ukrán pilótát vesz fel alapkiképzésre az Alpha sugárhajtású gépre. Több hónapba telik, mire bevethetővé válnak” – így Emmanuel Macron, aki bejelentette egy 4500 fős, felszerelt és felfegyverzett katonából álló dandár közelgő felállítását is. A bejelentés inkább szimbolikus egy olyan időszakban, amikor Ukrajna több százezer embert szeretne mozgósítani. A leendő dandár kiképzésére nem Ukrajnában kerülne sor. Az államfőnek egyelőre nem sikerült elérnie, hogy más európai országok támogassák az elképzeléseit azzal, hogy kiképzőket küldenek Ukrajnába, ahogyan azt Franciaország szerette volna.

VilágPont Járai Judittal

Ajánljuk még