Az unió bécsi székhelyű alapjogi ügynöksége jelentésében azt írta: az emelkedő energia- és megélhetési költségek miatt minden ötödik ember szegénységbe süllyedt az Európai Unióban. A szegénység csökkentésére irányuló nemzeti intézkedések ellenére a gyermekek és a kiszolgáltatott háztartások, például az egyszülős, roma és migránscsaládok gyermekei vannak a legnagyobb veszélyben – figyelmeztettek.
A migrációs kihívásokkal kapcsolatban kiemelték:
a nemrégiben elfogadott uniós migrációs és menekültügyi paktum rögzítette szabályok erősebb jogvédelmet biztosítanak az EU határaira érkezettek számára.
Az alapvető jogok betartásának nyomon követésére és a gyermekvédelemre vonatkozó új szabályok, valamint a jogsértésekről szóló bejelentések kivizsgálására vonatkozóan bevezetett kötelezettség lehetőséget kínál az alapvető jogok tiszteletben tartásának javítására – írták.
Kapcsolódó tartalom
A demokratikus fenyegetésekkel kapcsolatban az ügynökség arra hívta fel a figyelmet, hogy a túlzott állami beavatkozások, különösen a békés gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadsága elleni fellépések veszélyeztetik a civil társadalom mozgásterét. Ez a közügyekben való érdemi részvétel hiányával, valamint a félretájékoztatással együtt aláássa a demokráciát Európa-szerte – közölték.
A jelentéstevők növekvő antiszemitizmusra is figyelmeztettek, kiemelve, hogy a Hamász palesztin iszlamista szervezet által október 7-én Izrael területén elkövetett terrortámadás, majd Izrael katonai válasza a Gázai övezetben a „zsidók elleni fenyegetések és erőszak riasztó növekedését váltotta ki az Európai Unióban”.
„Az antiszemita gyűlölet és erőszak növekedése rémisztő emlékeket idézett elő az egész kontinensen” – hívták fel a figyelmet.
Az uniós ügynökség szerint az EU-ban egyre növekvő intolerancia számos társadalmi csoportot, köztük a muszlimokat, az afrikai származásúakat, a romákat és a migránsokat is érinti.
Az online platformokon terjesztett félrevezető információk csak súlyosbították a rasszista és megosztó hozzáállást a lakosság körében
– emelték ki.
Közölték továbbá, hogy a mesterséges intelligencia (MI) nagyobb mértékű használata és a közszolgáltatások digitalizálása azzal a kockázattal jár, hogy kirekeszt bizonyos társadalmi csoportokat, köztük az időseket, a fogyatékossággal élőket, a hajléktalanokat és a romákat. Emlékeztettek: a mesterséges intelligenciáról és a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály, valamint a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács mesterséges intelligenciáról szóló egyezménye e kihívások némelyikének kezelésére irányul.
Az uniós ügynökség a kihívások azonosítása után arra szólította fel az uniós tagországokat, hogy biztosítsák: a szegénység mérséklésére hozott, valamint az energiacsökkentést célzó intézkedések, beleértve a szociális és lakhatási támogatást is, segítsék a hátrányos helyzetű csoportokat. Erősítsék meg az alapvető jogok biztosítékait a határokon, valamint javítsák a kutatás és mentés hatékonyságát a tengereken. Biztosítsanak továbbá jobb feltételeket az újonnan érkező migránsok kérelmeinek feldolgozásához, valamint független jogi szolgáltatást az EU külső határainál.
A jelentéstevők szerint az uniós tagállamoknak lépéseket kell tenniük a civil társadalom védelme, a civil mozgástér korlátozásainak csökkentése, valamint az emberijog-védők és a médiaszabadság védelme érdekében.
A tagállamoknak igénybe kell venniük a civil társadalom szakértelmét, érdemi időt hagyva a hatékony konzultációra
– emelték ki.
Végezetül hangsúlyozták: a tagállami kormányoknak határozottan fel kell lépniük a rasszizmus és az ahhoz kapcsolódó intolerancia minden formája ellen, valamint biztonságosabb online teret kell szavatolniuk mindenki számára, és fel kell lépniük az online térben terjesztett gyűlölet ellen.