Rendkívüli

Lezuhant egy katonai repülőgép Törökországban, két pilóta meghalt

A német sorkötelezettség után jön az uniós is?

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke egy hétvégi interjúban támogatta a német sorkötelezettség visszaállítását, ami nemcsak a németek, hanem az egész EU számára fenyegető hír. A német megoldásokat egy idő után ugyanis uniós szinten is átveszik, és – mint azt a kötelező betelepítési kvóta, a Frontex, a „zöld átállás”, vagy Ukrajna fegyverekkel való támogatásánál láthattuk – ha törik, ha szakad (akár többségi döntéssel) keresztülviszik őket. A sorkötelezettséggel sem lenne ez másképp… – írja Kiszelly Zoltán politológus a Mozgástér blog legújabb bejegyzésében.

„A németek fele már támogatja a sorkötelezettség visszaállítását!” – így manipulálják és készítik fel a német társadalmat a háborúpárti politikusok arra, hogy az őszi keletnémet tartományi választások után érdemben nekilátnak a 2011. július elsején felfüggesztett sorkötelezettség visszahozásának. Az idő sürget, ugyanis Ukrajna rohamtempóban fogy ki a katonákból és a Macron által felvetett nyugati katonák is csak egy évre elegendőek. A háborúpárti országok egymás után állítják vissza a sorkötelezettséget, amit a háború könyörtelen matematikája diktál.

Most jó lenni katonának? (Fotó: Boris Pistorius német védelmi miniszter egy Leopard 2A6 harckocsin a német hadsereg 203-as harckocsizó-zászlóaljánál, az augustdorfi Rommel tábornagy laktanyában tett látogatásán 2023. február 1-jén. Forrás: MTI/EPA/Friedemann Vogel)

Elsőként azt nézzük meg, hogy miért sürgetik a háborúpárti politikusok a sorkötelezettség visszahozását? A rövid válasz: azért, mert 2-3 év múlva már nem lesz elég katona, akit az oroszok ellen a frontra küldhetnének. Zelenszkij ukrán elnök idén márciusban 31,000 hősi halottról beszélt, Zaluzsnij korábbi ukrán vezérkari főnök a veszteségek pótlására már tavaly novemberben félmillió új katonát kért, akikből az embervadászattal is fél év alatt csak jó, ha kétszázezret tudtak összefogdosni. A hátországbeli ukrán férfiak ugyanis már nem akarnak harcolni, nem akarnak meghalni. Ott van még a külföldre menekült 650,000 ukrán férfi, ha hazaküldik őket, ők még további 1-2 évre elegendő létszámot adnak, így Ukrajna kb. 2-3 évig tud elég katonát kiállítani. Az angolszász tábornok már 2023 augusztusában azt kérték az ukránoktól, hogy ne támadjanak, hanem védekezzenek, mert akkor ugyanannyi katonával tovább tudnak harcolni, elvégre akkor az oroszoknak kell 3-6x annyi katonát csatába küldeni.

A színész Zelenszkij azonban most élete tv-sorozati főszerepét játssza és az „új Churchillként” a (következő évadban) 2025-ben már támadni akar.

Támadásnál gyorsabban fogynak a katonák, így az ukrán hadsereg 2-3 év helyett már 1-2 év alatt kifogyna a katonákból. Az ukránok után jönnek a Macron elnök által február végén felvetett nyugati katonák, akiket kétoldalú biztonsági megállapodások alapján küldenék Ukrajnába. A francia kiképzőtisztek lennének az elő hivatalos nyugati katonák, akik kiváltják ukrán kollégáikat, utóbbiakat rögvest kiküldenék a frontra harcolni. Mivel az oroszok minden Ukrajnába érkező nyugati fegyvert és katonát legitim katonai célpontnak tekintenek és már eddig is százszámra öltek meg nyugati zsoldosokat és „megfigyelőket”, kiszámítható, hogy az Ukrajnába küldött nyugati katonák is kb. egy évre elegendőek. Összefoglalva a háborús matekot, az ukránok és a jelenlegi nyugati katonák védekezés esetén maximum kb. 3-4, támadás esetén 2-3 évre elegendőek. Mivel Oroszország már átállt a hadigazdaságra és még csak a periféria és börtönkolóniák lakosságát mozgósítja, az oroszoknak emberből is nagyobb tartalékuk van, nem beszélve arról, hogy adott esetben ők is számolhatnak iráni, észak-koreai és szír „önkéntesek” érkezésével.

A háborúpárti globalisták tehát kb. 2-3 év múlva kifogynak a katonából, ezért már most el kell kezdeni a nyugati társadalmak lelki, és a hadseregek fizikai felkészítését a sorkötelezettség visszaállítására. Mihamarabb döntenek a sorkötelezettség visszaállításáról, annál hamarabb lehet a szükséges infrastruktúra kiépítésébe vágni. Az elmúlt 13 évben számos kaszárnyát eladtak, vagy lebontották, és hiába emelték 203,000 főre a Bundeswehr létszámkeretét, az átlagban nettó 2,300 – 3,500 euróért alig jelentkeznek katonának, de hiány van laktanyából, egyenruhából, fegyverből és kiképzőből is. Lelkes újoncokról és önkéntesekről nem is beszélve, elvégre az elmúlt harminc, de különösen az utóbbi 10-15 évben Nyugaton nem volt divat férfinak, patriótának, vagy militaristának lenni, így az eredetileg a társadalom alapjait képező intézmények (ilyen lenne a hadsereg) felpuhultak és elveszítették eredeti funkciójukat. Ezt most úgy kéne rohamtempóban visszaépíteni, hogy a globalista politikusok közben nem ismerhetik be azt, hogy tévedtek és nem akarnak internacionalista, bevándorláspárti és gender ideológiájukról sem lemondani.

Van még egy oka annak, hogy Manfred Weber és a szocdem védelmi miniszter (Boris Pistorius) miért az EP-választás előtt veti fel a német sorkötelezettség visszaállítását: Így ősszel senki sem mondhatja majd, hogy „ők nem szóltak”.

És miért veszélyes mindez az uniós tagországokra nézve? Ahogy számos német megoldást jól-rosszul átvettek az EU-ban, úgy várhatóan ezt is keresztül akarják majd vinni. Az Európai Központi Bank a Bundesbank mintáját követte volna; a Szövetségi rendőrség mintájára jött lére a Frontex; a migránsok országon belüli elosztását szolgáló Königssteiner Schlüssel példájára alkották meg a kötelező betelepítési kvóta alapját képező Juncker-képletet és a sort még hosszan folytathatnánk. Háborúpárti politikusok már most közös fegyverbeszerzést, uniós atombombákat és légvédelmi rendszereket sürgetnek és az új brüsszeli bizottságban ősztől már lesz uniós hadügyminiszter is.

Félreértés ne essék, egy erősebb és önmagát adott esetben az USA nélkül is megvédeni képes EU mindannyiunk érdeke, ennek érdekében biztos, hogy az elmúlt 30 évhez képest többet kell tennünk és erre többet is kell áldoznunk. A vízválasztó ott van, hogy a békepártiak ezt az erőt – a NATO-szerződés szellemében – védelemre használnák, míg a háborúpárti globalisták Oroszország elleni háborúra. Manfred Weber javaslata azért veszélyes, mert az Európai Néppárt elnökeként egy újabb német megoldás uniós szinte emelését vetíti előre, ami meghosszabbítja és kiterjeszti a háborút. Mi, magyarok kétszer már rosszul jártunk azzal, hogy a németeket követtük, ezért próbálkozunk most a békepártsággal.

A kiemelt kép illusztráció. (Forrás: MTI)

Ajánljuk még