Sir Keir Starmer, aki kedd este, választási kampánykörútja keretében az Airbus repülőgépgyártó konzorcium angliai központjában tett látogatást, az EU és Nagy-Britannia közötti szabad munkaerő- és áruforgalom újbóli megteremtésének esélyét firtató kérdésre úgy válaszolt: a szabad mozgás addig volt lehetséges, ameddig Nagy-Britannia a unió tagja volt, „de ez már megszűnt, és nem lépünk vissza (az EU-ba)”.
Starmer szerint nem indokolt arról beszélni, hogy Nagy-Britannia visszatér az Európai Unióba, hiszen „erről volt egy népszavazás 2016-ban, és annak lett egy eredménye”.
A brit EU-tagságról 2016 nyarán tartott referendumon a kilépésre szavazók kerültek szűk, 50 százalékot alig meghaladó többségbe.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd az uniós tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. A konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
London azóta új, pontozásos – főleg a szakképzettséget és az angol nyelvtudást előnyben részesítő – bevándorlási szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a világ más térségeiből újonnan érkezők letelepedési és munkavállalási kérelmeinek elbírálása között.
Starmer az elmúlt időszakban is többször egyértelműen kifejtette azt az álláspontját, hogy ha pártja a következő brit parlamenti választások után kormányra kerül, nem léptetné vissza Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába.
Kapcsolódó tartalom
Üzleti vezetők közös levélben szorgalmazzák a brit kormányváltást
A Konzervatív Párt ismét bevezetné a kötelező katonai vagy polgári szolgálatot
A kedd esti kampányrendezvényen ugyanakkor a Munkáspárt vezetője kijelentette, hogy pártja a konzervatívok által kötött, „elfuserált” megállapodásnál jobb egyezségre törekszik az EU-val.
Starmer szerint „óriási mozgástér” mutatkozik az Európai Unióval fennálló kapcsolatrendszer szorosabbra vonására a kereskedelmen kívül a védelem és a biztonság területén is.
Rishi Sunak konzervatív párti miniszterelnök július 4-re tűzte ki a parlamenti választások időpontját.
Kapcsolódó tartalom
A felmérések hónapok óta azt jelzik, hogy a Munkáspárt – a legnagyobb brit ellenzéki erő – 20 százalékpontot meghaladó támogatottsági előnyben jár a 2010 óta kormányzó konzervatívok előtt.
Kiemelt kép: Sir Keir Starmer, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője ismerteti pártja 2024-es célkitűzéseit Bristolban 2024. január 4-én. (Fotó: MTI/EPA/Tolga Akmen)