„Üdvözlöm Franciaország kezdeményezését, hogy kiképzőket küld Ukrajnába”– írta közösségi oldalán az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, miután Sébastien Lecornu francia védelmi miniszterrel tárgyalt. Olekszandr Szirszkij arról is írt, hogy a francia kiképzők hamarosan megérkeznek Ukrajnába. Úgy fogalmazott:

reméli, hogy Franciaország eltökéltsége más országokat is felbátorít majd, hogy csatlakozzanak ehhez az „ambiciózus projekthez”.

Alig három hónap kellett Franciaországnak, hogy valóban katonákat vezényeljen Ukrajnába. Emmanuel Macron francia elnök ugyanis már februárban arról beszélt, hogy nyugati katonákat kellene Ukrajnába küldeni.

A NATO főtitkára pedig kijelentette: nagyobb szabadságot kell adni Ukrajnának a nyugati fegyverek felhasználásában. Jens Stoltenberg azt mondta, hogy a Kijevnek küldött nyugati fegyverek Ukrajna tulajdonába kerültek, vagyis akár Oroszország területére is csapást mérhetnek velük.

A NATO Ukrajnában képezné ki az ukrán katonákat, Nyugat-Ukrajna légterének védelmét a NATO biztosítaná, és konkrét elképzelések vannak a fegyver- és lőszerszállításra is

– rántotta le a leplet a háborúpárti elképzelésekről a Bild. A német lap információi alapján a Magyar Nemzet azt írta: már konkrét terveket szőttek a beavatkozásról a háborúpárti országok.

Több NATO-állam most már nemcsak a határra, hanem ukrán területekre is szállítana fegyvereket, de kiképzőket és aknamentesítő csapatokat is küldenének, ami sokak szerint a harmadik világháború, majd egy atomháború kirobbanásához vezetne.

A kiszivárgott terv egytől egyig veszélyes javaslatokat tartalmaz, amelyek könnyen további országokat sodorhatnak a háborúba

– fejtette ki az Alapjogokért Központ elemzője az M1-en. Koskovics Zoltán szerint a háborúpárti politikusok Észak-Amerikában és Brüsszelben is mindent megtesznek, hogy a pusztítás ne érjen véget.

„Ha meg akarják hosszabbítani ezt a háborút, márpedig nagyon úgy tűnik, hogy ezeknek a politikusoknak – Ursula von der Leyennek és Macronnak – ez a célja, akkor ezt csak úgy tudják elérni, ha belekényszerítenek európai országokat is. És nem a NATO-t fogják először belekényszeríteni, az csak az eszkalációs létra végén lesz. Hanem elsősorban Lengyelország és a balti államok forognak veszélyben, melyeket aztán majd magukra hagynak, vagy úgy segítenek nekik, mint Ukrajnának” – mondta Koskovics Zoltán.

Ukrajna pénzügyi támogatásáról, a fegyverszállításokról, az ukrán területen tervezett kiképzésről és a nyugati fegyverek oroszországi célpontok elleni bevetésének engedélyezéséről is tárgyaltak az uniós védelmi miniszterek Brüsszelben.

Az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a találkozó előtt kijelentette: Kijevnek joga van megtámadni oroszországi célpontokat, ahogy a nyugati fegyvereket is használhatja az ilyen támadásokhoz.

„Biztos vagyok benne, hogy az eszkaláció veszélyét néhányan felvetik majd. De mérlegre kell helyezni az eszkaláció veszélyét és az ukránok védelem iránti igényét” – fogalmazott Josep Borrell, az EU külpolitikai vezetője.

Magyarország katonát és fegyvert sem küld a háborúba, illetve a kormány a kezdetektől a fegyverszünet és béke fontosságát hangsúlyozza, azzal érvelve, hogy a háborúnak nem a harctéren, hanem a tárgyalóasztalnál lehet véget vetni.