Békésen sétáltak az emberek a forgalmas harkivi bevásárlóközpontban, amikor az egyik pillanatról a másikra felrobbant. A hétvégi orosz rakétatalálatról készült biztonsági kamerás felvételeket hétfőn hozta nyilvánosságra az ukrán ügyészség. Az épületet még szombat délután érte orosz légicsapás, ami sok halálos áldozatot követelt.

Három sorban, szorosan egymás mögött sorakoznak az orosz rabok egy nyugat-ukrajnai hadifogolytáborban. Vannak, akik már háború kezdete óta itt vannak. Egyikük elmondta: az egyetlen öröme az, hogy rendszeresen hazatelefonálhat – hangzott el az M1 Híradóban.

„Kétségtelen, nagyon sokat ér, ha beszélhetsz a szeretteiddel. Már majdnem egy éve vagyok börtönben, és kezdek megőrülni. Nem tudom, mi lesz velem, ha még egy-két évig itt kell ülnöm. Kérlek Isten, adj reményt!” – mondta egy orosz katona.

Közben a harcok szüntelenül folytatódnak. A moszkvai védelmi tárca szerint az orosz hadsereg két újabb települést foglalt el; az egyiket Harkiv, a másikat Donyeck megyében.

Emellett arról tájékoztattak, hogy több szakaszon is sikerült előrenyomulniuk, miközben számos ukrán rohamot visszavertek. Eközben az orosz megszállás alatt álló területekről ukrán dróncsapásokat jelentettek.

Volodimir Zelenszkij eközben Madridba látogatott, ahol a királlyal és a miniszterelnökkel tárgyalt. Röviddel később a Pedro Sánchez spanyol kormányfő bejelentette: Spanyolország átszámítva csaknem 400 milliárd forintnyi katonai támogatást nyújt Ukrajnának, amely Patriot légvédelmi rakétarendszereket és Leopard tankokat is tartalmaz.

„Elküldjük a Patriot rakétákat, és már készülünk, hogy újabb Leopard harckocsikat küldjünk Ukrajnának. Lőszert is adunk az ukrán fegyveres erőknek. Továbbra is együtt fogunk működni az elnökkel és csapatával, hogy kitaláljuk, hogyan tudnánk támogatni Ukrajna légvédelmét” – mondta a spanyol kormányfő.

Közben a NATO-főtitkár kijelentette, hogy nagyobb szabadságot kell adni Ukrajnának a nyugati fegyverek felhasználásában.

Jens Stoltenberg a szervezet parlamenti közgyűlésének ülésén azt mondta: a Kijevnek átadott fegyverek Ukrajna tulajdonát képezik, vagyis akár Oroszország területén is csapást mérhetnek legitim katonai célpontokra.

„Ukrajna orosz megszállása a nemzetközi jog durva megsértése. A nemzetközi jog szerint Ukrajnának joga van megvédeni magát. Az önvédelmet az ENSZ alapokmánya is rögzíti. Tehát Ukrajnának joga van megvédeni magát az orosz agresszióval szemben” – mondta a főtitkár.

Jens Stoltenberg álláspontját azzal támasztotta alá, hogy a támadó ország területén található katonai célpontok támadása is az önvédelem része. A főtitkár azt is bejelentette, hogy az ukrajnai háború lesz az egyik fő témája a NATO-tagállamok washingtoni csúcstalálkozóján júliusban.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)