Egymás után hagyják el a lovak és szamarak vontatta kocsik Dzsabáliát. Minden ingóságukat felpakolták a palesztinok, miután ismét kiújultak a harcok a városban. Az övezet északi részét már a háború elején átfésülte az izraeli hadsereg, azonban ahogy a délebbi területekre tolódtak a fegyveres összecsapások, a Hamász egységei újrarendeződtek Észak-Gázában.

Tömegek indultak el a palesztin terület középső részén fekvő Hán-Juniszba, nemcsak északról, hanem délről is, ahol szintén heves harcok folynak. Az összecsapások az Egyiptom felől érkező humanitárius segélyek útját is elvágták, ami különösen az egészségügy helyzetét nehezíti.

„Hán-Juniszba mintegy 800 000 ember él, és csak egy kórház működik. A Nasszer kórház elkezdte újra üzembe helyezni néhány osztályát, miután szinte az összes orvosi felszerelést és az intézmény csaknem egész infrastruktúráját elpusztították. A szolgáltatások most is csak nagyon minimálisan indultak újra, ami nem kielégítő” – mondta egy beteg.

Közben folyamatosan sűrű füst száll fel Rafah felett, a dél-gázai várost újabb robbanások rázták meg nem sokkal azután, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság felszólította Izraelt a rafahi hadművelet leállítására.

Az indoklás szerint az offenzíva miatt veszélyben van a gázai palesztinok élete. A hágai testület arra is kötelezte Izraelt, hogy nyissa meg a rafahi határátkelőt a segélyszállítmányok előtt, engedje be a Gázai övezetbe az ENSZ nyomozóit és a tényfeltáró missziókat. A testületet Izraelnek egy hónapon belül kell tájékoztatni az elért eredményekről, a zsidó állam azonban elutasította a vádakat. Sok izraelit pedig felháborított a döntés.

„Az a tény, hogy egyáltalán beszélgetnek erről, őszintén szólva elég nevetséges. Hiszen ott vannak az izraeli nők, férfiak, az idősek, akiket túszul ejtettek. Semmi értelme, hogy egy ország, amely megpróbálja megvédeni magát és lakóit, ne hozza őket haza. Nem számít, ki milyen nemzetiségű, bárki ugyanezt tenné ebben a helyzetben. Az, hogy egyáltalán tárgyalnak erről, szerintem sok szempontból nem tartozik a hatáskörükbe”

– magyarázta egy tel-avivi nő.

Azonban vannak, akik szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság döntése túl enyhe. Pénteken a testület épülete előtt palesztinpárti tüntetők követeltek szigorúbb fellépést Izraellel szemben.

„A mostani döntés jó, de nem elég. Mi egy problémamentes, szabad Palesztinát akarunk. Láthatják, hogy több mint 15 000 gyermek halt meg. Mit akarnak még? Csak egy szabad Palesztina, egy szabad kétállami megoldás elég. Ez jó mindkét népnek, mindkét vallásnak és a Közel-Keletnek is” – vélekedett egy Hollandiában élő tunéziai férfi.

Közben folytatódtak palesztinpárti tüntetések az Egyesült Államok egyetemein is.

A Harvard diplomaosztó ünnepségéről százával vonultak ki a diákok a gázai harcok beszüntetését követelve. Azt is nehezményezték, hogy az egyetem 13 végzőstől megtagadta a záróvizsgát, mert részt vettek a gyakran antiszemitizmusba torkolló megmozdulásokon.

A Kalifornia Egyetemen pedig a félévzárást hátráltatja, hogy dolgozók mintegy 80 százaléka sztrájkba lépett, mert szerintük a rendőrségnek nem volt joga felszámolni a palesztinpárti tüntetők sátortáborait. A hatóságoknak az intézmény több kampuszán is be kellett avatkoznia, mert összecsapások törtek ki az Izrael ellen és az Izrael mellett tüntetők között.

Kiemelt kép: Izraeli harckocsi a Gázai övezet és Izrael határán 2024. május 8-án. (Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan)