Szombaton ismét Harkivot támadta az orosz hadsereg. A megye kormányzója szerint rakétatalálat ért egy bevásárlóközpontot és egy lakónegyedet. A támadásnak legalább egy halálos áldozata van, többen megsérültek – tették hozzá az M1-en.
Két napja tizenöt rakétát lőttek ki a városra az orosz erők, közülük kettő a helyi nyomdát találta el. Többen életüket vesztették.
Ukrajna második legnagyobb városa csak harminc kilométerre van az orosz határtól, és a háború kezdete óta folyamatosan támadják.
Sorolja az ukrán célpontokra mért támadások sikerét az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Igor Konasenkov az elmúlt 24 óra harci cselekményei között katonai repülőterek, üzemanyagraktárak, légvédelmi rendszerek megsemmisítéséről számolt be, és azt állította, hogy több ukrán támadást is visszavertek Harkiv, Avgyijivka és Donyeck irányában.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara pedig arról számolt be, hogy az elmúlt 24 órában 77 csatát vívtak az oroszokkal a frontvonalon. Megvédték pozícióikat az orosz előrenyomulásokkal szemben, és megerősítették védelmi vonalaikat.
Pénteki, fehéroroszországi látogatásán Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta:
kész a diplomáciai rendezésre Ukrajnával, de a béketárgyalások újrakezdéséhez nem ultimátumokra, hanem a józan észre kell alapozni.
„Rendben, folytassuk a tárgyalásokat. De nem abból kiindulva, amit az egyik fél akar, hanem azokból a megállapodásokból kiindulva, amiket 2022-ben sikerült elérni a fehéroroszországi és törökországi nehéz tárgyalásokon, valamint a harctéren létrejött mai realitások alapján” – mondta az orosz elnök, megjegyezve azt is, hogy szerinte most nem is tudna kivel megállapodást kötni.
„És kivel kellene tárgyalni? Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a jelenlegi ukrán államfő legitimitása megszűnt” – jelentette ki arra utalva, hogy Volodimir Zelenszkij elnök választáson szerzett mandátuma a héten lejárt, Ukrajna azonban a háború miatt egyelőre nem rendez elnökválasztást.
Mint mondta, Moszkvának a tárgyalások újrafelvételéig tudnia kell, hogy a jogi dokumentumok aláírásakor ki az, aki aláírhat, és ki az, aki nem. Az ukrán vezetés szerint a törvények egyértelműen kimondják, hogy a hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani, és az addigi elnök jogköre a következő államfő megválasztásáig tart.
Az ukrán igazságügyi miniszter azonban korábban elismerte:
a hadiállapotra vonatkozó részek pontatlanul vannak megfogalmazva az alkotmányban.
Volodimir Zelenszkij egy szombati interjúban úgy reagált az orosz elnök felvetésére, hogy nem tervez tűzszüneti megállapodást kötni Oroszországgal, mert azt az orosz erők a pozícióik megerősítésére használnák ki. Mint mondta, ennek csak akkor lenne értelme, ha a csapatok a határvonalakon tartózkodnának.
Kiemelt kép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: EPA/Yuri Kochetkov)