Ukrajnának az az érdeke, hogy minél közelebb hozza a NATO-t a háborúhoz, mert egyedül nem képes legyőzni Oroszországot. Ebből a szempontból tehát érthető, hogy miért tett olyan kijelentést Volodmir Zelenszkij ukrán elnök, hogy a nyugati szövetségeseknek meg kellene fontolniuk, hogy a saját országaik területéről lőjék le az Ukrajnába behatoló orosz rakétákat – mondta Demkó Attila a hirado.hu-nak. A szakértő hangsúlyozta: egy ilyen lépés a háború egyértelmű eszkalációját jelentené.

Nem változna a helyzet

Demkó Attila arra is emlékeztetett, hogy az oroszok szempontjából reális lenne, hogy válaszoljanak az Ukrajnán kívülről érkező beavatkozásra, ami pedig már a NATO 5. cikkelyét érintené – tette hozzá. Mint mondta, egy ilyen konkrét lépés nem csak a szövetségesek háborúba sodródását kockáztatná, de Oroszországot sem rettentené el a háború folytatásától.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az ukránok kérése egyáltalán nem új keletű, hiszen a háború 2022-es kitörése után is felmerült az igény a Nyugat által biztosított légtérzárra. Hangsúlyozta továbbá:

hiába lenne technikailag kivitelezhető Ukrajna légvédelme, érdemben semmit nem változtatna a katonai helyzeten. Volodmir Zelenszkij szavait inkább politikai üzenetként kell értelmezni.

Érdemes megjegyezni, hogy a The New York Timesban megjelent interjúban az ukrán elnök többek között azt is javasolta a NATO-nak, hogy a szövetségesek a saját légterükben lévő vadászgépekről semmisítsék meg az Ukrajnába beérkező orosz rakétákat. Volodmir Zelenszkij értelmezése szerint ez nem jelentene NATO–Oroszország-konfrontációt.

Csökkenő morál

Az orosz–ukrán háború katonai állapotával kapcsolatban Demkó Attila elmondta: a front minden szakaszán egyértelmű az orosz kezdeményezés, Ukrajnában pedig nagyon rossz a hangulat. A geopolitikai szakértő ugyanakkor rámutatott, hogy a nyugati szövetségesek ígéretei valamelyest pozitívan hatnak a morálra.

Belpolitikai szempontból fontosak Ukrajnának az olyan ígéretek, mint az uniós csatlakozási tárgyalások felgyorsítására tett brüsszeli kezdeményezés, még akkor is, ha józanul mindenki tudja, hogy ez egy nagyon hosszadalmas folyamat – fogalmazott.

A szakértőt arról is kérdeztük, hogy milyen benyomásokat szerzett a nemrégiben tett kárpátaljai látogatása során. Ezzel kapcsolatban Demkó Attila megjegyezte, hogy Ukrajnában érzékelhetően megkopott a győzelmi remény, de még mindig sokan vannak, akik abban bíznak, hogy történhet olyan esemény, ami Ukrajna oldalára fordítja a katonai helyzetet.

Sokan már inkább lezárnák a háborút, akár területi veszteségek árán is – mondta, de azt is megjegyezte: ez a hozzáállás valószínűleg még nem a társadalmi többség álláspontja.

Elmaradt elnökválasztás

Mint ismert, az ukrán elnök mandátuma lejárt május 20-án, a háború miatt pedig nem lehet új választást kiírni. Az államvezetést érintő legitimációs kérdés kapcsán a sajtóban megjelent szakértői vélemények szerint ez a helyzet tovább fokozhatja az ukrán társadalomban tapasztalható feszültségeket. Az MCC geopolitikai szakértője úgy fogalmazott:

jelenleg nem tapasztalható, hogy az elnökválasztás kiírásának elmaradása központi kérdésnek számítana.

Nyilvánvaló, hogy csökkent az elnök legitimációja, de nem szűnt meg. Jelenleg nem tud kiírni új választásokat, tehát a 22-es csapdája alakult ki – tette hozzá Demkó Attila.

A The New York Times cikke itt olvasható.
Az ukrán külügyminiszter kijelentése itt olvasható.

Kiemelt kép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amerikai gyártmányú F–16-os harci repülőgépen a dániai Vojensben lévő Skrydstrup légi támaszponton 2023. augusztus 20-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/EPA/Mads Claus Rasmussen)