Rendkívüli

Motorbalesetet szenvedett Petr Pavel cseh államfő

Macron a káoszba süllyedt Új-Kaledóniában próbált rendet tenni: páncélozott járműveket és megbékélést ígért

| Szerző: hirado.hu
Egynapos új-kaledóniai tárgyalásai után Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy elhalasztják az erőszakos tiltakozást kiváltó választójogi reform életbe léptetését a Franciaországhoz tartozó csendes-óceáni szigetcsoporton, és új politikai megoldásra törekszenek.

Emmanuel Macron szinte már a szerda esti megérkezésétől a csütörtök kora délutánig tartó útja utolsó perceiben is kérte az Új-Kaledóniát megbénító blokádok feloldását  annak érdekében, hogy megszüntethessék a rendkívüli állapotot. A normalizálás kilátásba helyezése mellett a francia elnök kijelentette, ha a tiltakozók nem oldják fel a blokádokat, a rendkívüli állapot is fennmarad.

Visszavennék a szigetet a lázadóktól

Az anarchiába süllyedt szigeten Macron kilátásba helyezte: a következő órákban további páncélozott járműveket és helikoptereket vetnek be Új-Kaledóniában, hogy visszavegyék az összes olyan pontot, ahol még mindig rendetlenség és erőszak uralkodik.

A nyugalom helyreállítása több napot vesz igénybe – tette hozzá. A rendfenntartó erők háromezer rendőrtisztjét, valamint a francia csendőrség, a GIGN kommandósait és a terrorelhárító alakulatukat, a RAID százharminc tagját már mozgósították országszerte – ismertette Macron.

Az államfő vállalta, hogy egy hónapon belül tájékoztatást ad a helyzet rendezésének előrehaladásról, úgy tűnik tehát, hogy

elodázza a választási reformról szóló szavazást

– feltéve, hogy a rend helyreáll – fogalmaz a BFMTV francia hírtelevízió.

Emmanuel Macron francia elnök (j) látogatást tesz a az új-kaledóniai főváros, Nouméa rendőrfőkapitányságán 2024. május 23-án. A francia fennhatóság alatt álló csendes-óceáni szigeten a választási reform elfogadását követõen, május 13-án kezdődtek a zavargások, amelyekben eddig hat ember vesztette életét (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin).

Mindeközben a CNews konzervatív hírtelevízióban Pierre Gentillet ügyvéd, konzervatív közéleti személyiség feltette a kérdést az új-kaledóniai zavargások kapcsán: „Kiket ölnek meg?”

Gentillet szerint „a halálos áldozatok kizárólag a szigeten élő franciák, ám mivel európaiak, ezt a kisebbséget a baloldal nem védi”. A konzervatív politikai mozgalmakban korábban aktív szerepet játszó ügyvéd azt is elmondta: több tíz rendfenntartó is megsérült. A televízió stúdiójában kialakult élénk vitában a Gentillet megismételte azt a más forrásokból is ismert álláspontot, „miszerint fehérellenes zavargásokról van szó”.

Macron nem járt Új-Kaledóniában

Emmanuel Macron hét év után most hirtelen a kezébe vette az új-kaledóniai kérdést, hogy azt a holtpontról kimozdítsa az erőszakból való kilábalás érdekében: ez intenzív tárgyalásokat és újabb baklövéseket jelentett számára – foglalta össze Macron csütörtökön véget ért útját a Le Figaro.

Azóta, hogy a 2017-es elnökválasztáson indult,

Macron elnökként még soha nem járt Új-Kaledóniában.

Tüntetők által emelt úttorlasz az új-kaledóniai főváros, Nouméa közelében 2024. május 22-én. A francia fennhatóság alatt álló csendes-óceáni szigeten a választási reform elfogadását követően, május 13-án kezdődtek a zavargások (Fotó: MTI/EPA/Bruno Favre)

A halálos áldozatokat is követelő tiltakozások azt követően törtek ki, hogy

a francia kormány szavazati joggal ruházta fel a Csendes-óceán déli részén található terület több ezer francia lakosát,

akik legalább tíz éve élnek ott, ezzel tovább növelve az anyaország politikai befolyását a szigeten.

Az államfő elsősorban azért érkezett a térségbe, hogy személyes jelenlétével segítsen leállítani az erőszakot. Kijelentette, hogy a francia kormányzat a nép oldalán áll, és a jelenlegi legfőbb célnak a nyugalom és a biztonság visszatérését tartja. Hangoztatta, hogy a helyzetnek intézményes keretek között kell megoldódnia. Egyúttal ígéretet tett arra, hogy minden érintett féllel tárgyalni fognak – írta az MTI.

„Kolosszálisak a károk”

Macron nem csak az erőteljes fellépést helyezte kilátásba:

azt ígérte, hogy nem fogja „erőltetni” a választási törvényt,

és kijelentette: szeretné, ha a kaledóniaiak csak egy átfogó politikai megállapodás esetén szavaznának a tervezett módosításról.

„Be kell ismernünk, hogy nincs közös jövőkép Új-Kaledónia különböző politikai és társadalmi csoportjai között” – mondta a köztársasági elnök azután, hogy tárgyalt az új-kaledóniai politikai erőkkel. Először a Franciaországhoz lojális pártokkal, majd a függetlenség mellett kardoskodókkal is tárgyalt, annak ellenére, hogy vezetőjük, Christian Tein házi őrizetben van, és csoportját a helyi belügyminiszter „maffiaszerűnek” minősítette.

„Kolosszálisak a károk Nagy-Noumeában” – húzta alá Emmanuel Macron. Bejelentette, hogy gyorssegélyt nyújtanak többek között a fizetések biztosítására és a pénzforgalmi problémák orvoslására. Azt is megígérte: rendkívüli intézkedéseket fognak alkalmazni a középületek, iskolák és egyetemek újjáépítésére.

Lebegteti az alkotmányt

A nouméai főbiztosságon tartott találkozón őslakos, kanakai fiatalok által feltett kérdésre válaszolva Emmanuel Macron megvédte az alkotmány felülvizsgálatát,

anélkül, hogy elmondta volna, szándékában áll-e felfüggeszteni

azt. Az iskolák zárva vannak, a kórházi ellátás akadályozott, korlátozott az élelmiszer- és a gyógyszerellátás is.

A lakosság körében félelem és bizalmatlanság terjed, különösen az európaiak és az őslakosok között – így írta le az Új-Kaledóniát továbbra is jellemző állapotokat a Le Figaro tudósítója Macron távozása után.

Kiemelt kép: Kiégett autóroncsok egy tüntetők által felgyújtott autókereskedés előtt az új-kaledóniai fővárosban, Nouméában (Fotó: MTI/EPA/Bruno Favre)

Ajánljuk még