Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke egy választási beszélgetésben kijelentette, szerinte a sorkötelezettség bevezetése szükséges lépés, és támogatja az általános kötelező szolgálat bevezetését.
Mint arról a V4NA nemzetközi hírügynökség is beszámolt, a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetségének (CDU/CSU) pártkongresszusán megszavazták, hogy ismét napirendre tűzzék a kötelező katonai szolgálatot, és ígéretet tettek arra, hogy újra bevezetik azt, amint újra hatalomra kerülnek Berlinben.
A V4NA brüsszeli forrásokból úgy értesült:
Manfred Weberék célja, hogy az európai parlamenti választások után felálló új EP az elsők között tárgyalja majd a uniós kötelező sorkatonai szolgálatot.
A CDU és a német szociáldemokrata párt (SPD) két vezető politikusa is úgy véli, hogy a csak fiatal férfiak számára kötelező katonai szolgálat nem felel meg a kornak, és azt kérik, hogy az a nőkre is vonatkozzon. A nők mostanáig önkéntesen szolgáltak a Bundeswehrben.
Ennek változnia kell Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke, Daniel Günther (CDU) és Eva Högl, a Bundestag védelmi biztosa (SPD) szerint.
Akárcsak Izraelben, Norvégiában, Svédországban és hamarosan Dániában, úgy Németországban is bevonhatják a nőket a hadseregbe.
Németországban a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetéséről szóló vita azóta gyorsult fel, hogy Boris Pistorius védelmi miniszter május elején erről beszélt a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen.
A kötelező katonai szolgálat német támogatói különösen kedvelik a svéd modellt, amely eredetileg az önkéntes szolgálatra épül. A modell szerint minden 18 évesnek ki kell töltenie egy online kérdőívet, és többek között az egészségi állapotáról is tájékoztatást kell adnia. Ha nincs elég önkéntes, ez a modell lehetővé teszi a kényszerítést is a katonaságra.
Németországban egészen 2011-ig volt kötelező sorkatonaság, kivezetésével az önkéntes katonai szolgálat maradt meg. Azonban a német haderő olyannyira leépült az elmúlt években, hogy jelenleg több tízezer katona hiányzik a hadseregből – emlékeztet a Magyar Nemzet.
A Bundeswehrnek jelenleg mintegy 180 ezer katonája van, a tervek szerint 2031-re újra 200 ezer fölé emelik a létszámot.
A kötelező katonai szolgálat kilenc országban van érvényben Európában. Norvégia és Svédország után Dánia a harmadik ország Európában, ahol már bevezették a női sorkatonaságot. Norvégia ezt 2015-ben, Svédország 2017-ben tette meg.
Európai körkép
Belgiumban a nők és a férfiak katonaikarrier-lehetőségei és általában a követelmények is azonosak. A legmagasabb katonanői rendfokozat az alezredes. Jelenleg – a harcoló beosztások kivételével – minden beosztás nyitva áll a nők előtt.
Dániában a parlament 1962-ben fogadta el azt a törvényt, amely megengedte, hogy a nők önkéntes alapon belépjenek a hadseregbe, de harcoló egységekben nem teljesíthettek szolgálatot. Az 1978-as esélyegyenlőségi törvény engedélyezte a nők szolgálatát harci beosztásokban.
Néhány évvel később az összes fegyvernemet megnyitották a nők előtt.
Nagy-Britanniában a kilencvenes évek elejétől számos beosztást tettek a nők számára hozzáférhetővé, például a tengeri szolgálatot a hadihajókon és a légierőben. A hadsereg 1998-ban a nők számára megnyitott beosztások arányát 47-ről 70 százalékra növelte.
Az öbölháborúban 1100 brit katonanő szolgált különböző beosztásokban.
A holland katonanők helyzetét 1971-ben és 1979-ben két parlamenti határozat közvetlenül is érintette. Az 1979-es törvény a férfiakéval egyenlő jogi státust teremtett. Ez azt jelenti, hogy a férfiak és a nők azonos feltételekkel lépnek be a hadseregbe. A nők hadseregbe történő integrációja részeként 1988-ban pedig olyan intézkedéseket fogadtak el, amelyek biztosítják a női sorozást, a munkakörválasztást, a kiképzést, az anyasági és a gyermekgondozási szabadság engedélyezését.
Ugyanakkor, a Magyar Nemzet arra is felhívja a figyelmet, hogy a sorkatonaság nem ugyanaz, mint a hadkötelezettség, mely azokra az országokra is érvényes, ahol jelenleg nincs érvényben kötelező katonai szolgálat.
Kiemelt kép: Manfred Weber német EP-képviselő, az Európai Néppárt (EPP) frakció vezetője (k) az uniós törvényhozás kétnapos brüsszeli plenáris ülésén, 2024. április 10-én (fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)