Lényeges

Dunai hajóbaleset: Őrizetbe vették a szállodahajó kapitányát

Egymás után engedélyeznék a nyugati hatalmak fegyvereik Oroszország elleni bevetését

Franciaország is engedélyezné, hogy Ukrajna oroszországi célpontok ellen vesse be azokat a fegyvereket, amelyeket Párizstól kapott. Legalábbis a nemzetgyűlés egyik magas rangú politikusa ezt akarja elérni. Eddig példátlan folyamatok indultak meg a Nyugaton, ugyanis a britek és a lettek már nem tiltják, Washington pedig két-értelmű kijelentést tett a nyugati fegyverek oroszországi bevetéséről.

Szakértők szerint a háború-párti nyugati politikusok

egész Európát veszélybe sodorják

a meggondolatlan nyilatkozataikkal és lépéseikkel – hangzott el az M1 Híradójában.

Bourlanges is csatlakozna

A francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke közleményben szólította fel Franciaországot, hogy ne tiltsa meg többé Kijevnek, hogy a nyugati fegyverekkel csapoást mérjen Oroszországra.

Jean-Louis Bourlanges szerint ez egy teljesen legitim lépés lenne, mert véget vetne az Oroszország és Ukrajna közötti elfogadhatatlan katonai aránytalanságoknak. A liberális politikus szerint Moszkvát is támogatják a szövetségesei, így jogos lenne, ha Franciaország is változtatna a tiltáson.

Május elején az Egyesült Királyság külügyminisztere, David Cameron kijevi látogatásán jelentette ki: Ukrajnának joga van a London által biztosított fegyverzettel orosz területen lévő célpontokra csapást mérni. Az amerikai fegyverek bevetését Oroszország területén pedig úgy tiltották meg, hogy kvázi engedélyezték. Antony Blinken amerikai külügyminiszter ugyanis a múlt héten Kijevben azt mondta: a végső döntés Ukrajnáé – idézte az M1 Híradója.

Berlin újabb pénzekkel tömné Kijevet

Lettország külügyminisztere is arról beszélt: Ukrajna engedélyt kapott arra, hogy egyes nyugati partnereitől kapott fegyverekkel csapást mérjen Oroszország területére. A politkus nem részletezte, mely országokra utal.

Szakértők szerint a nyugati fegyverek bevetése oroszországi célpontok ellen azzal a kockázattal jár, hogy Moszkva a fegyvereket szállító országokra is hadba lépő félként tekinthet. Vagyis a britek, az amerikaiak, a franciák és a lettek is a háború részeseivé, illetve célponttá válnak.

Németország nagy hatótávolságú rakétarendszerek mellett pénzt is küldene Kijevnek. Berlin idén 7,1 milliárd euró katonai segélyt adott Ukrajnának, ami már szinte elfogyott. Ezért további 3,8 milliárd eurót küldene Boris Pistorius német védelmi miniszter és a pénzből fegyvert és lőszert vásárolhatna Ukrajna.

A nyugat elbizakodott?

A Magyar Nemzet külpolitikai szerkesztője szerint a háborúpárti politikusok egész Európát veszélybe sodorhatják Oroszország fenyegetésével. Dócza Edith Krisztina arról beszélt: a nyugat elbizakodott és nem veszi komolyan Moszkva figyelmeztetéseit.

„Egy hasonló forgatókönyvet láthatunk, mint amit anno az orosz-ukrán háború kitörése előtt láttunk hónapokkal. Már 2021 őszén elkezdtek gyülekezni az orosz csapatok a határon. Ezt egyébként sokan nem vették komolyan, az ukránok sem. Most megint valami hasonlót látok kibontakozni Ukrajnában. Értelemszerűen, ha fenyegetik Oroszország biztonságát, arra Oroszország egészen erőteljesen fog majd reagálni” – hangoztatta Dócza.

Hozzátette: a háború befejezését nem a fegyverek, hanem a fegyverszünet és a béketárgyalások hozhatnák el, ezért bízik abban, hogy a magyar kormány békepárti álláspontja a többi országra is hatással lesz.

Kiemelt kép: Lakóépületek lángolnak orosz légicsapások után a Harkiv megyei Vovcsanszk településen 2024. május 11-én. (Fotó:MTI/AP/Jevhen Maloletka)

Ajánljuk még