Időjárás

Jön az ítéletidő! Mutatjuk, hol csap le a zivatar, a felhőszakadás és a jégeső

Ebrahim Raiszi, a fekete turbános mullah – keményvonalas vezetőt búcsúztat Irán

| Szerző: hirado.hu
„Ő volt a teheráni mészáros”, felgyorsította az ország nukleáris programját, és „Iránt egy Izraellel folytatott háború szélére sodorta”, erkölcsrendőrsége zaklatta a „rosszul lefátyolozott” lányokat – a vezető nyugati lapok főleg e pontokat emelik ki a helikopterbalesetben elhunyt Ebrahim Raiszi, Irán második legmagasabb rangú vezetője kapcsán, megemlítve: Raiszit a legfőbb vezetői posztot betöltő Ali Hamenei ajatollah lehetséges utódjának tekintették.

A 2010-es szmolenszki repülőgép-szerencsétlenséget idézte fel Andrzej Duda lengyel elnök Ebrahim Raiszi iráni elnök és Hoszein Amirabdollahián külügyminiszter helikopterbalesete után – az első európai vezetők egyikeként aki kommentálta a történteket. A lengyel elnök által felidézett szmolenszki balesetben 96 ember, köztük az akkori lengyel elnök, Lech Kaczyński is életét veszítette. Duda azt mondta:

„Különös megértéssel csatlakozunk az áldozatok hozzátartozóihoz és az iráni nemzethez imában és gyászban”.

Izraelnek nincs köze az iráni elnök helikopter-balesetben bekövetkezett halálához – sietett kijelenteni egy izraeli tisztségviselő hétfőn a Reuters hírügynökségnek. „Nem mi voltunk ” – mondta a névtelenséget kérő tisztviselő.

Az elhunyt elnök repülőgép-balesete kapcsán több orgánum is vállalkozott rá, hogy összefoglalja: ki volt a posztját 2021 óta betöltő  Ebrahim Raiszi iráni elnök, akinek emlékére hétfőn ötnapos gyászt hirdetett Ali Hamenei ajatollah?

„Mohamed családjának leszármazottja”

Az 1960-ban az Irán északkeleti részén fekvő Mashhad szent városában született Ebrahim Raissi az iszlám köztársaság egyik legsötétebb arca, amelyet az elmúlt negyvenöt évben nyílt erőszak árán segített megszilárdítani – írja összeállításában a Le Figaro.

A papi családba született Raiszi felmenői között olyan

„zöld turbános” kiváltságosok is szerepeltek,

akik egyenesen Mohamed próféta rokonságából vezették le származásukat. Raiszi a síita iszlám hivatalos központjának számító, Teherán mellett fekvő Qom (Kom) városának jogi szemináriumán végzett, ami a bírói poszt betöltésére is alkalmassá tette az iráni jogi-vallási struktúrában.

Az iszlám forradalom későbbi vezére, Homeini ajatollah is itt tanult.

Az iráni iszlám köztársasági hadserege szolidaritást mutat az iráni forradalom idején az utcán lévő tüntetőkkel: együtt viszik Homeini ajatollah, az iráni vallási és politikai vezető plakátjait. (Fotó: Keystone/Getty Images)

A későbbi iráni elnök többször is ajatollahnak nyilvánította magát, ám a vezető papság e titulusát nem ismerte el.

A vérszomjasként emelgetett, „fekete turbános mullah” karrierje Karadzsban kezdődött, amikor nem sokkal az 1979-es iráni iszlám forradalom és a klerikálisok hatalomátvétele után

kinevezték Kom városának főügyészévé.

A teheráni mészáros

Tíz év múlva, 1988-ban Raiszi tagja volt az egyik „halálbizottságnak”, amely kivégzőosztagokat állított fel az iráni börtönökben.

Abban az évben az ország éppen hogy kilábalt az Irakkal vívott, nyolc évig tartó háborúból. A hatalmában meggyengült Homeini ajatollah,

az Iszlám Köztársaság „atyja” ekkor határozta el, hogy felszámolja a Népi Mudzsahedek mozgalmát.

Ez az iszlamisa-marxista szellemű fegyveres ellenzéki mozgalom iraki félkatonai bázisáról számos támadást indított Irán ellen. Miután Teherán és Bagdad megkötötte a tűzszünetet, Homeini ajatollah úgynevezett fatvát bocsátott ki, amelyben elrendelte a Népi Mudzsahedekhez (más fordításban: mudzsahedin – a szerk.) hű foglyok kivégzését.

„Több ezer embert likvidáltak. Ezekre a tömeges kivégzésekre tárgyalás és a hozzátartozók tájékoztatása nélkül került sor. Néhány ember, köztük Raiszi irányította a gyilkológépezetet” – idéz a Le Figaro egy névtelenséget kérő iráni aktivistát. A Népi Mudzshedek szervezete ezután elmenekült az országból, ám továbbra is emigráns csoportként működnek. Az EU külügyminiszterei levették a terrorista csoportok listájáról „a száműzött Iráni Mudzsahedinek Népi Szervezetét” – olvashattuk 2009-ben.


A mészárlás egyik felelőseként Raiszi szerepelt a Washington által „az emberi jogok súlyos megsértésében való bűnrészesség” miatt szankciókkal sújtott iráni tisztviselők feketelistáján.

Fölfelé a létrán

A következő évben Raiszi felemelkedett a ranglétrán: Teherán főügyészévé nevezték ki. Ezt a tisztséget 1994-ig töltötte be. Ezt követően 2004-től 2014-ig az igazságügyi tárcavezető, majd az ország főügyésze lett.

Az iráni kormányzathoz való lojalitása okán – melyet a Le Figaro összefoglalója „a rezsimhez való vak hűségként” ír le – 2016-ban előléptették egy nagyhatalmú vallási alapítvány vezetőjévé, amely komoly ipari és ingatlanportfóliót kezel.

Három évvel később Ebrahim Raiszi

az ország igazságszolgáltatásának élén találta magát.

A politikus Ali Khamenei ajatollah (aki Khomeini 1989-ben bekövetkezett halála után követte az első számú vezetőt) hűséges követője volt, akitől iszlám korábban jogtudományi kurzusokat vett, és az ambiciózus „Hujjat al-Islam”-ként (a síita klérusban az ajatollah alatti rang a síita papságban) egy síita szemináriumban is tanított. Raiszi neve kapcsán így

a most 85 éves ajatollahhoz való hűsége miatt gyakran felmerült, hogy ő lehet az egyik lehetséges utódja.

Vallási szigor, újabb áldozatokkal

Három évvel ezelőtt Khamenei új ugródeszkát kínált neki: arra biztatta, hogy induljon az elnökválasztáson. Az „Őrök Tanácsa” 2021. június 18-án választotta meg . Mint azt a Le Figaro megjegyzi, az iszlám köztársaság történetének legnagyobb tartózkodási arányával. A politikus ekkor 63 éves volt.


Amint hatalomra került, az egyesek által „bérgyilkosnak” becézett Raiszi súlyos szigorításokat vezetett be, vallási előírásaival, ahogy a francia lap fogalmaz, „megtámadta a fiatalokat és a nőket”.

Teheránban és az Irán más nagyvárosaiban ismét akcióba lépett az erkölcsrendőrség, amely a „rosszul lefátyolozott” lányokat zaklatja. Egy 24 éves kurd nőt, Mahsa Aminit 2022. szeptember 16-án az egyik ilyen brigád olyan súlyosan bántalmazott, hogy a lány belehalt sérüléseibe.

A Nők, Élet és Szabadság mozgalom tüntetéseit vérbe fojtották, legalább 550 tüntetőt öltek meg. Ezreket tartóztattak le, fiatalokat koholt perekben halálra ítéltek – foglalja össze a Le Figaro az utóbbi évek történéseit.

Háborúk kora

Az Izraellel évek óta tartó árnyékháború a múlt hónapban tört ki, miután Irán több száz rakétát és drónt lőtt ki a zsidó államra. Ez a támadás a két ország közötti feszültség eszkalálódása miatt következett be, miután a Hamász,

egy Irán által támogatott militáns csoport október 7-én rajtaütött Izraelen

– teszi hozzá a Sky News.

Ugyanebben az időszakban Irán Oroszország megbízható külföldi beszállítójává vált a katonai drónok terén. Tavaly Irán megállapodást kötött Szaúd-Arábiával, és helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat a sivatagi királysággal – emlékeztet a brit hírtelevízió.

A következő elnökválasztásra 2025-ben került volna sor, a kialakult helyzet miatt azonban elképzelhető, hogy már idén júliusban megrendezik – közölte a Reuters hírügynökség.

Kiemelt kép: Ebrahim Raiszi iráni elnök sajtótájékoztatót tart Teheránban 2023. augusztus 29-én. (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)

Ajánljuk még