David Cameron brit külügyminiszter május elején egyébként már gyakorlatilag engedélyt adott a brit fegyverek bevetésére orosz területen. Moszkva akkor erre úgy reagált: ez az ukrajnai konfliktus közvetlen eszkalálódása, ami veszélyt jelenthet az európai biztonságra – hangzott el az M1 déli híradójában. A múlt pénteken indított támadást Moszkva Harkiv megye ellen.
Az ukrán erőknek az orosz nyomás miatt, több falut is feladva, vissza kellett vonulniuk.
Volodimir Zelenszkij pedig odáig jutott, hogy azt kéri az amerikaiaktól: orosz területeteket is támadhassanak erőik az Egyesült Államoktól kapott fegyverekkel – számolt be a Magyar Nemzet, amely úgy fogalmazott:
Zelenszkij elindítja a harmadik világháborút.
A lap szerint az amerikai tisztviselők elismerték: valóban érkezett egy ilyen kérés az Egyesült Államok kormányához. Kijev azt is kérte Washingtontól, hogy segítsen azonosítani az ukrán fegyverekkel támadandó célpontokat.
Kapcsolódó tartalom
Ukrajna ugyanis eddig nem kapott engedélyt nyugati támogatóitól arra, hogy orosz területeken is bevethesse a kapott támadóeszközöket.
Cameronnak mindegy, nekünk nem
A Magyar Nemzet emlékeztet, hogy David Cameron brit külügyminiszter legutóbbi, kijevi látogatása után jegyezte meg, hogy az ukrán félnek joga van csapást mérni Oroszországra a London által biztosított fegyverekkel.
A cikk szerzője ugyanakkor arról is beszámol, hogy
a napokban tett látogatást Kijevben az amerikai külügyminiszter és Soros György amerikai baloldali oligarcha fia, Alexander Soros is.
„A mi vérünkkel fizetne az ukrán győzelemért Soros György” – írja a Magyar Nemzet egy másik cikkében. Az M1 átal szemlézett cikk felidézte a spekuláns korábbi kijelentéseit, amelyek a háború árnyékában új értelmet nyernek.
A pénzember, akinek semmi sem drága
Emlékeztetnek egy 1993-as, új világrendet vizionáló tanulmányára, amiben a milliárdos azt írta: egy háború esetén a kelet-európaiak csökkentenék a NATO-országok számára a hullazsákok kockázatát. A Magyar Nemzet szerint ebből az következik, hogy Soros György amerikai vagy nyugat-európai katonák helyett inkább kelet-európaiakat küldene a frontra.
„Nagy erők állnak a háborúpárti politikusok és általában, a háborúpárti álláspont mögött.
A Soros-birodalomtól kezdve, a fegyveripar, a hitelezők…”
– fogalmazott Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában. A miniszterelnök hozzátette: mindent el kell követni, hogy Magyarországot ne húzzák bele ebbe a háborúba.
A kormányfő ennek kapcsán hangsúlyozta, olyan választás előtt állunk, amely eldönti a háború és béke kérdését, az amerikai választással együtt.
„Óhatatlanul van egy belpolitikai vita és nem mindegy, hogy erőteljes békepárti véleménnyel zárja-e le Magyarország ezt a választást, vagy pedig egy bizonytalan helyzettel. Ma nem tudok mást mondani, mint hogy aki a Fideszre, a Kereszténydemokrata Néppártra szavaz, az a békére szavaz, és minél többen teszünk így, annál nagyobb esélyünk van, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborúból” – fogalmazott Orbán Viktor, aki megerősítette korábbi kijelentését, hogy ennek a háborúnak a harctéren nincs megoldása.
Megoldást csak a tárgyalóasztalnál és a tűzszünetben találhatunk
– emelte ki.
Beálltak volna a sorba
„Európában a háborúpárti szivárványkoalíciók hajlandóak arra, hogy akár saját katonáikat is elküldjék Ukrajnába, belerántva országukat a háborúba” – erről beszélt Kiszelly Zoltán az M1-en.
„Ne legyenek kétségeink, hogy ha 2022-ben nem ez a kormány lett volna Magyarországon, nem ezt a kormányt választják újra, akkor a háborúpárti magyar baloldal beállt volna a sorba. Biztos, hogy felajánlanák – minimum a magyar fegyvereket és előbb utóbb a magyar katonákat is” – fejtette ki Kiszelly Zoltán, a Századvég Tudásközpont politikai elemzési igazgatója
A Századvég legutóbbi felmérésére kitérve az elemző kiemelte: az európai emberek többsége ellenzi katonák Ukrajnába küldését. A globalisták éppen ezért szeretnének Magyarországon is baloldali szivárványkoalíciót létrehozni, az ugyanis olyan eszköz a kezükben, amivel a lakosság véleményével szemben tudnak háborúpárti politikát folytatni – vélte Kiszelly Zoltán.
Kiemelt kép: Kiégett autóroncs és törmelékek mellett mentő Harkivban, 2024. május 14-én (fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)