A rendőrök és csendőrök száma péntek estig 1700-ról 2700-ra nő – közölte sajtóértekezletén a francia tengeren túli terület köztársasági főbiztosa, Louis Le Franc. A rendőri erősítést haladéktalanul bevetik, hogy az utóbbi napokban az irányításuk alól kicsúszott régiók fölött is visszanyerjék az ellenőrzést – fűzte hozzá.
Tájékoztatása szerint csütörtökön már viszonylagos nyugalom volt tapasztalható a hétfőn kirobbant zavargások után, amelyekben három őslakos és egy rendőr vesztette életét, és több száz embert tartóztattak le. Nouméa néhány pontján azonban még mindig előfordulnak összecsapások – mondta.
A főbiztos közölte, hogy megkezdik a lakosság élelmiszer- és gyógyszerellátásának megszervezését, és lebontják a rendbontók által az utakon emelt barikádokat.
Az új-kaledóniai kormányzat pénteki közleménye szerint a sziget két hónapra elegendő élelmiszertartalékkal rendelkezik, csak az ellátás okoz problémát.
Kapcsolódó tartalom
A francia belügyminiszter beavatkozással vádolta meg Azerbajdzsánt az új-kaledóniai zavargások ügyében
Újabb halálos áldozata van az új-kaledóniai zavargásoknak
A tiltakozások azt követően törtek ki, hogy a francia kormány szavazati joggal ruházta fel a Csendes-óceán déli részén található terület több ezer olyan francia lakosát, akik legalább tíz éve élnek ott, ezzel tovább növelve az anyaország politikai befolyását a területen.
Az elszakadáspárti tüntetők és a biztonsági erők között kitört összecsapások miatt Párizs 12 napos szükségállapotot rendelt el, és letiltották a tiltakozók által használt TikTok közösségi oldalt is.
Kapcsolódó tartalom
Gérald Darmanin francia belügyminiszter csütörtökön közölte, hogy
a rendőrség letartóztatta azt a személyt, aki két őslakost lőtt le. Le Franc pedig arról számolt be, hogy az egyik elkövető megadta magát, és a többi halálesettel kapcsolatban tovább folyik a nyomozás az elkövetők után.
A Csendes-óceáni Egyházak Konferenciája (PCC) pénteken a regionális kormányközi csoportokhoz csatlakozva felszólította Franciaországot, hogy vonja vissza vitatott törvényt, és azt ajánlotta, hogy az ENSZ küldjön tárgyalódelegációt Új-Kaledóniába.
Az Ausztráliától mintegy 1500 kilométerre keletre fekvő Új-Kaledónia stratégiai jelentőségű katonai bázisként és a szigeten bányászott nikkel miatt is fontos a párizsi vezetés számára.
Új-Kaledónián már többször tartottak népszavazást arról, hogy a szigetcsoport elszakadjon-e Franciaországtól, de a függetlenség támogatói minden alkalommal vereséget szenvedtek.
A kiemelt kép illusztráció.