Időjárás

Riasztást adtak ki több megyére: jégeső és felhőszakadás jöhet

Három ember meghalt és több százan megsebesültek az új-kaledóniai zavargásokban

Három ember meghalt és több százan megsebesültek a Franciaország tengerentúli területén, Új-Kaledóniában a hét elején kitört zavargások során – közölték szerdán a helyi hatóságok és a francia belügyminisztérium.

Az elszakadáspárti tüntetők és a biztonsági erők között kitört összecsapások kedd éjjel folytatódtak, miután Párizs a nap folyamán szavazati joggal ruházta fel a Csendes-óceán déli részén található tartomány több ezer francia szavazóját, ezzel tovább növelve az anyaország politikai befolyását a területen.

Az új-kaledóniai francia főbiztosság és a helyi média jelentése szerint hétfő óta több mint 130 embert vettek őrizetbe a hatóságok, és mintegy 60 rendőr megsebesült.

A tiltakozók sok épületet – köztük az időközben bezáratott iskolákat és üzleteket -, valamint autókat is felgyújtottak, míg a hatóságok egy szökést is meghiúsítottak a terület székhelye, Nouméa egyik börtönéből

– tették hozzá.

Louis Mapou új-kaledóniai miniszterelnök hivatala rendőrségi forrásokra hivatkozva tudatta, hogy a zavargásokban három fiatal kanak őslakos vesztette életét, egyiküket a jelentések szerint egy ipari övezetben lelőtték. Louis Le Franc, Új-Kaledónia francia főbiztosa szerint az áldozatra nem a rendőrség nyitott tüzet, hanem „valaki, feltehetően önvédelemből”. A főbiztos kedden jelentette be, hogy rendőri erősítést kért Párizstól a közrend fenntartására.

Kapcsolódó tartalom

Emmanuel Macron francia elnök, aki a héten felajánlotta, hogy közvetít Új-Kaledónia két politikai tábora között, mielőtt a parlament két házának rendkívüli kongresszusa szavazásra bocsátja a törvényjavaslatot, most az őslakos származású Louis Mapou elnökkel együtt elítélte az erőszakot, valamint nyugalomra és párbeszédre szólított fel. A francia elnök szerda reggel lemondta normandiai látogatását, és védelmi és nemzetbiztonsági válságtanácskozást hívott össze.

A tartomány függetlenségét követelő legnagyobb politikai csoport, a Kanak Szocialista Nemzeti Felszabadítási Front (FLNKS) szerdán azt közölte, hogy elfogadja Macron párbeszédre vonatkozó ajánlatát, és hajlandó olyan megállapodásra törekedni, „amely lehetővé teszi Új-Kaledónia számára, hogy az emancipáció felé vezető úton haladjon”. Az FLNKS szintén elítélte az erőszakot, és felszólította a tüntetőket az útlezárások feloldására.

Az elszakadáspárti tüntetők a párizsi vezetés által tervezett alkotmánymódosítás miatt szervezték a tiltakozásokat, amelyek erőszakba torkollva szerdán is folytatódtak, miután a párizsi nemzetgyűlés előző nap 351 szavazattal, 153 ellenében jóváhagyta a törvényjavaslatot.

Ennek értelmében szavazati joggal ruháznak fel 25 ezer olyan francia származású szavazót, akik tíz éve élnek Új-Kaledóniában. Korábban minden olyan helyi lakost megfosztottak szavazati jogától, aki 1998 után telepedett le a szigeten.

Az Ausztráliától mintegy 1200 kilométerre keletre fekvő Új-Kaledónia stratégiai katonai bázisként és a szigeten felfedezett nikkeltartalékok miatt is fontos a párizsi vezetés számára.

Új-Kaledóniában 2018 óta három népszavazást rendeztek a függetlenségről, és a függetlenség támogatói mindhárom alkalommal vereséget szenvedtek.

A gyarmati uralom idején a kanakokat rezervátumokba zárták, és gyakorlatilag kizárták őket a sziget ügyeiből, ami ellen először 1878-ban lázadtak fel.

A kiemelt kép illusztráció.

Ajánljuk még