A CGTN tudósított a Belgrádból Budapestre érkező kínai államfő fogadtatásáról szerda este a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, majd munkatársai a budai Várból bejelentkezve számoltak be a Sulyok Tamás köztársasági elnökkel küszöbön álló megbeszélésekről,

számos reprezentatív felvétellel és interjúval, melyek a magyar főváros több helyszínén készültek.

Nem ördögtől való

A televíziós összeállítás aláhúzza: tavaly a két ország közötti tranzakciók dinamikusan emelkednek, megközelítve tavaly a 10 milliárdos összeget, míg a kereskedelem megháromszorozódhat az év végére. A kínai elnök számos megállapodást ír alá a tervek szerint Budapesten az energia és az infrastrukturális beruházások területén – hangzott el az adásban.

A budapesti hidakat magyar és kínai zászlókkal lobogózták fel – számol be az egyik tudósító,

megszólaltatva egy hat éve hazánkban élő fiatalt is, aki épp úgy fontosnak látja a két ország közötti kapcsolatok megerősítését mint az a budapesti járókelő is, aki felidézi, hogy Franciaország és Németország is jó kapcsolatokat ápol Pekinggel. „Nem ördögtől való tehát” a két ország közötti kapcsolat, teszi hozzá a megszólított budapesti asszony.

A megszólalásokban elhangzott: Magyarországon a közvélemény is érdeklődéssel követi a magyar-kínai kapcsolatok alakulását.

A magyarok büszkék arra, hogy a kínai elnök három európai látogatási helyszíneinek egyike Magyarország.

A magyar sajtó, belülről

Salát Gergely sinológust, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a televízió tudósítójának kérdésére elmondta: bár a részleteket nem ismerjük a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésével kapcsolatban, ám mivel 18 különféle megállapodást írt alá a két fél a budapesti tárgyalások folyamán, rendkívül széleskörű kapcsolatépítésről beszélhetünk. Hozzátette:

az utóbbi időben szó esett kínai elektromosautó-üzem létesítéséről, a szerb fővárossal összekötő gyorsvasútról,

vagy a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőteret összekötő vasútvonalról is.

A műsor a magyar lapokat szemlézve kiemelte: többen emlegették a két ország diplomáciai kapcsolatfelvételének 75. évfordulóját, s azt, hogy Budapest erősítené mind a meglevő, kétoldalú gazdasági-politikai együttműködést, mind a két ország polgárai közötti közvetlen kapcsolatokat. A magyar sajtóban az „Egy övezet egy út kezdeményezés” is több alkalommal említésre került, emeli ki a kínai állami televízió.

A műsorban megszólaltatták Bencsik Andrást, a Magyar Demokarata című hetilap főszerkesztőjét is.

A lap e heti lapszámának induló anyaga Hszi Csin-ping látogatásával foglalkozik, s azzal, hogy lehetne fejleszteni a két ország közötti kapcsolatokat. Bencsik azt is elmondta: a Budapestre akkreditált kínai újságírók segítségével egyedi bepillantást nyertek a kétoldalú kapcsolatok kínai megközelítéséhez is.

Húsz év után

A cikk figyelembe veszi Kína magyarországi beruházásait, míg a főszerkesztő elmondja: e befektetések kezelésének Magyarország igyekszik figyelembe venni Svájc, Németország vagy Nagy-Britannia példájából.

Kína épp úgy fontos tényező a magyar, mint a német gazdaságban

– és az Egyesült Államok cégei szintén fontos beruházók. A magyar gazdaság tehát nyitott – derül ki Bencsik nyilatkozatából.

Az összeállítás többek között kitért arra is, hogy Magyarország regionális csúcstartóként hetente 19 repülőjáratot indít Kínába.

Történelmi pillanat ez a látogatás

jelentette ki az adásban Horváth Levente korábbi sanghaji főkonzul. A Neumann János Egyetem Eurázsia Központ Központ igazgatója emlékeztetett: kínai elnök utoljára 20 esztendeje járt Magyarországon.

President Xi Jinping arrives in Budapest, Hungary, May 8, 2024. He expressed his wish to take the China-Hungary relationship to a higher level as he arrived in Budapest on Wednesday for a state visit to Hungary, the last stop in his three-nation trip to Europe. pic.twitter.com/5VYi4IYads

— 吴小梵🇨🇳🇨🇳（互fo💯） (@shelly_woo) May 9, 2024

A keleti nyitás eredményei

A magyar kormány 14 éve jelentette be a keleti nyitás politikáját, s a Kínával folytatott kereskedelmi kapcsolatok így emelkedtek a korábbiak mértékének kétszeresére-háromszorosára. Megsokszorozódtak a kínai beruházások – foglalta össze a kapcsolatok új lendületének történetét a Kína-szakértő, aki szintén bizakodott, hogy gyümölcsöző lesz a kínai elnöki látogatás két napja. Horváth beszélt az akkumulátor- és elektromosautó-gyártással kapcsolatos együttműködések jövőjéről is, kijelentve,

ez a 21 század legújabb trendje, olyan zöld beruházás, amely a fentarthatóságot is figyelembe veszi.

A kínai televízió tudósítója meglátogatott egy szolnoki napkollektor-farmot is, ahol elhangzott: a napelemes beruházással próbálják csökkenteni az ország gázenergia-függőségét. A két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat, valamint a turizmus és a diákcsere lehetőségeit is boncolgató stúdióbeszélgetés arra a kérdésre is kitért, hogyan győzhetők le a nyelvi akadályok, hogyan érvényesülhet a multilaterális szemlélet.

Kiemelt kép: Sulyok Tamás köztársasági elnök katonai tiszteletadással fogadja Hszi Csin-ping kínai elnököt (középen, j-b) a Budavári Palota Oroszlános udvarában 2024. május 9-én. Mögöttük Orbán Viktor miniszterelnök, Peng Li-jüan, a kínai elnök felesége és Kun Szabó István, az államfő főhadsegédje (j-b). (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)